Stelczer Károly: A vízrajzi szolgálat száz éve (VÍZDOK Leányvállalat, Budapest, 1986)
5. A fejlődés első szakasza
5. A FEJLŐDÉS ELSŐ SZAKASZA Száz év szervezeti változásait, száz év alatt elért eredményeket nagyon nehéz bemutatni. A fejlődést lehet a kiindulási szinthez, lehet az ország gazdasági fejlődéséhez, ill. annak igényeihez, lehet csak a vízgazdálkodás elvárásaihoz, de lehet a külföldi hasonló intézmények eredményeihez viszonyítva is értékelni. Úgy érezzük, minden összehasonlítás szubjektív, ezért mi csak a legértékesebb eredmények bemutatására törekszünk. A forma (szervezet) és a tartalom (eredmény) elválaszthatatlan egységét követve nem választjuk szét a magyar vízrajzi szolgálat történetét sem a működéstől, sem az elért eredményektől. A száz év fejlődésének üteme magától értetődően nem volt egyenletes, de mégsem lehet a fejlődés egyes szakaszait éles határokkal, egy-egy évvel elválasztani. Ettől függetlenül meg lehet különböztetni két olyan hosszabb időszakot, amelyben az intenzív fejlődés kezdete határozottan és egyértelműen kimutatható. E két szakasz: az alapítástól az első világháború kitöréséig, majd az egységes vízügyi szolgálat kezdetétől (1953) eltelt időszak. A fejlődés első szakaszát az észlelőhálózat mennyiségi és minőségi kiépítése, továbbá világviszonylatban is elismert tudományos kutatási eredmények, mérési módszerek és új műszerek előállítása jellemzik. Az eredmények közreadása érdekében igen jól átgondolt célkitűzéssel a kiadványok egész sora jelent meg. Az észlelőhálózat mennyiségi fejlődését az V. táblázat ban mutatjuk be. Az első világháború kitörése előtti időig, 1910-ig, a vízügyi kezelésben levő észlelőállomások száma, állomássűrűsége, megfelelt a gazdasági igényeknek. Az 1901-ben megindított hótakaró vastagság, és 1910-ben pedig a források hozamának mérésével gyakorlatilag csaknem minden hidrometeorológiai jellemzőt megfigyelés alá vettek. Csak a karsztvíz (1924) a rétegvíz (1957) és a hótakaró víztartalmának (1954) meghatározása hiányzott. A Vízrajzi Osztály szervezeti erősítését jelentette, hogy a Vízrajzi Osztály kezében összpontosították „az összes vízjelző szolgálatot, mely fölött ő gyakorolja a főfelügyeletet . (FM 1914). Ezenkívül az 1890-ben szervezett Országos Vízügyi Műszaki Tanácsnak, melynek elnöke a földművelésügyi miniszter, és amely országos fontosságú, elvi jelentőségű kérdések40
