Stelczer Károly: A vízrajzi szolgálat száz éve (VÍZDOK Leányvállalat, Budapest, 1986)
7. A fejlődés második szakasza
ségét alakító folyamatok feltárása éspedig magában a tóban lejátszódó vízminőség-változások {Tóth, 1982) és a Balatont érő külső terhelések {Dobolyi, 1982) megállapítása után elkezdődhetett a tápanyagforgalom meghatározása {Gelencsér, 1982). Ennek a kutatásnak alapcélkitűzése a vízminőség-szabályozást célzó döntések előkészítéséhez olyan modellrendszer kifejlesztése, amely a lehetséges beavatkozási variánsok vízminőségi hatását előrejelzi, gazdasági és hatékonysági szempontok szerint együttes mérlegelést tesz lehetővé {Somlyódi, 1981). A Balaton kutatási eredményei alapján több irányú hazai és nemzetközi együttműködés indult meg. A Balaton vízterében lejátszódó biológiai és kémiai folyamatok, amelyeket a tápláló vizek, a belső áramlások, a szél keltette vízmozgások lényegesen befolyásolnak és ezért a víz minősége térben és időben lényegesen változik. E változások feltárása pontonkénti vízmintavételezéssel rendkívül idő- és költségigényes, még akkor is, ha a megfelelő kutatóhajó {58. ábra) rendelkezésre is áll, de a legsűrűbb mintavételezéssel is csak a változás durva közelítéseit kapjuk. Az első vizsgálatok szerint {Gyó'rke, 1974) a légi- és űrobjektumokkal nyert információk felhasználhatók a Balaton áramlási és vízminőség vizsgálataiban. Az első értékelt űrfelvételt a LANDSAT—3 1981. július 3-i átrepülése adta. E napon a Balaton 40 mintavételi pontján a VITUKI helyszíni megfigyeléseket, méréseket és mintavételezést végzett. Megfigyelték az égbolt felhőborítottságát, a vízfelszín állapotát, színét. A mintavételi pontokon mérték a víz hőmérsékletét, a Secchi- féle átlátszóságát, vízmintát vettek a víztömeg felső, 0,3 m-es rétegéből és a VITUKI 58. ábra. Balatoni kutatóhajó 102
