Stelczer Károly: A vízkészlet-gazdálkodás hidrológiai alapjai (ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2000)

I. A vízkészlet-gazdálkodás és a hidrológia kapcsolata - 4. A vízháztartási mérleg

a = -22-100 (%) (4-10)

QG,s

fejezi ki, az összes elnyelt (qg) és az összes érkezett (<?g,s) rövidhullámú sugárzás hányadosaként, százalékban kifejezve. Mindkét paraméter tizedes törtként is megadható, és természetesen A + a = 100, ill. egy. A különböző felületek abszorpciós tényezőit (a) a 4-IX■ táblázatban találjuk (Baumgartner, 1972).

4-IX. táblázat

Különböző felületek abszorpciós tényezői

Az elnyelési képesség mértékét az abszorbciós tényező

Felület

Tényező

Felület

Tényező

%

%

Friss hótakaró

5-30

Gabona

72-88

Öreg hótakaró

30-70

Lombos erdő

83-91

Gleccser

50-80

Tűlevelű erdő

86-96

Világos homok

40-70

Települések

70-85

Homoktalaj

60-85

Víz

70-95

Rét - legelő

72-83

Mocsár

82-89

Száraz fű

70-82

A Föld felszínéről visszaverődő sugárzás konvekciős áramlással a légréteget melegíti. A konvekciós felületi hőáramsűrűség értékét a

qA = Aac

dT

,P dz

(W m-2)

(4-11)

összefüggés adja, ahol:

Aa - az érzékelhető hő kicserélődési együtthatója (kg m-2 s 1); ca,P ~ a levegő fajhője állandó nyomáson (J kg-1 K-1) és dT/dz - a T léghőmérséklet függőleges gradiense (K m~2).

Éjszaka az áramlás iránya megfordul: a földfelszínt a levegőből induló konvekciós áramlás melegíti. Átlagosan azonban a Föld felszínéről a légtér felé irányuló hőáram van túlsúlyban. A talaj menti legalacsonyabb, ún. kisugárzási (radiációs) hőmérsékletet ugyanolyan minimumhőmérővel kell mérni, mint a minimumhőmérsékletet. Ezt a hőmérőt a szabadban, sík, teljesen nyílt területen, talajba szúrt villákra, a talaj felett 0,05 m-re kell elhelyezni.

Magyarországon a sugárzási viszonyok megismerése érdekében először a napfénytartam mérése a múlt század végén Ógyallán és Budán kezdődött el. A mérőhálózat 1910-re

68