Stelczer Károly: A vízkészlet-gazdálkodás hidrológiai alapjai (ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2000)
I. A vízkészlet-gazdálkodás és a hidrológia kapcsolata - 2. A hidrológiai eljárások
- másrészt az évi összegeknek a hónapokra való szétosztása során feltételezzük, hogy az évi összegek éven belüli (havi) megoszlását jellemzó' arányszámok a két (a teljes adatsorú és a hiányos) állomáson azonosak. Vagyis a teljes adatsorú (alapállomás) havi összegei (Pmo) és az adathiányos állomás havi összegei (P^0) között a F*o = (mm) (2-2) a kapcsolat van. Az állomáskapcsolati módszer pontosságát (elsó'sorban a csapadék, a párolgás és a beszivárgás esetében) tovább lehet fokozni, ha a számítást- további szomszédos, teljes adatsorú állomás segítségével megismételjük; vagy- több közeli állomás adatainak átlagából képzett mutatószámmal végezzük el; végül- többféle módszert alkalmazunk, és a kapott értékek átlagát fogadjuk el. 2.4.1.2. A mért adatok megbízhatósága Az adatok pontossága, megbízhatósága függ az észlelési és a feldolgozási hibáktól is. A hiba becslése minden lehetséges szabályos és véletlen hiba figyelembevételével történhet. A szabályos hibák könnyen felfedezhetó'k az adatok gondos ellen- ó'rzésével. A véletlen hibák meghatározhatók a statisztika módszereivel (Csorna- Szigyártó, 1975). Egy-egy mérőállomás adatait szabályos hiba terhelheti fizikai és biológiai változások következményeként. Fizikai változások közül első helyen lehet megemlíteni a műszer cseréjét, típusának változását, a mérési pont szűkebb környezetben való áthelyezését. A biológiai változások közül elsősorban a mérési pont környezetének a megváltozása, illetve az észlelő váltása emelhető ki mint szabályos hibaforrás. A szabályos hiba nagyságának és idó'beli változásának ismerete rendkívül fontos a vízháztartási mérleg egyes tagjainak értékelésénél. (Gondoljunk csak a folyómeder-mélyülés és -feltöltó'dés folyamatára, mely a vízállás észlelésénél mint szabályos hiba jelenik meg, hatásában pedig az árvízi eló'rejelzést teheti bizonytalanná.) 2.4.1.3. Az adatsorok eló'állítása A mérési adatok elsó'dleges ellenó'rzése, matematikai statisztikai elemzése és a hiányzó adatok pótlása után- egyrészt az adatok (alapadatok) megfelelő tárolása (az eredeti mérési jegyző- könyvek és a javított adatok is) és közreadása (térképeken, évkönyvekben);- másrészt az adatok további felhasználása érdekében történő' feldolgozás (származtatott adatok) a feladat. A megfelelő tárolás fó'bb irányelveit a WMO már 1960-ban közreadta. Azokban az országokban, ahol az adatok óriási mennyisége eleve kizárja, hogy minden eredeti adatot tároljanak, lehetséges mikrofilmen vagy lyukkártyán, ill. mágneslemezen való őrzése. 35
