Stelczer Károly: A vízkészlet-gazdálkodás hidrológiai alapjai (ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2000)
I. A vízkészlet-gazdálkodás és a hidrológia kapcsolata - 2. A hidrológiai eljárások
A közreadás legelterjedtebb formája a térképek (gyors, állandó, nagy területre kiterjedő' információ), az évkönyvek, ill. a számítógépek. A feldolgozás módja, elsó'sorban a felhasználás célja következtében, igen sokrétű. A legegyszerűbb, de talán a mért mennyiségek információtartalmát legjobban bemutató módszer az adatok időrendi sorrendben való megjelenítése: az idősorok előállítása. A hidrológiában az idősorok (sajnos sokszor előfordul a „menetgörbe” kifejezés) minden egyes elemre, a vízháztartási mérleg minden egyes tagjára előállíthatók. A megjelenítés történhet a mérési pontok folyamatos összekötésével, ha a hidrológiai elem folytonos változó14 vagy a mérések közötti időre vonatkoztatott átlagértékekkel, az ún. lépcsős ábrával, oszlopdiagrammal. Lépcsős ábrázolást alkalmazunk akkor is, ha a hidrológiai elem diszkrét változó14 15 16. A kétféle ábrázolási mód nemcsak külső megjelenítésével, hanem tartalmi értékével is eltér egymástól. A mérési pontoknak folyamatos vonallal az összekötése csak akkor engedhető meg, ha a hidrológiai elem folytonos változó, ha a két mérés közötti időköz kicsi, vagy az időköz alatti változást legalább közelítően ismerjük. Általában a lineáris vagy a közel lineáris változást tételezzünk fel. (A folyamatosan rajzoló műszerek legtöbbje közvetlenül folyamatos vonalú idősort állít elő.) Ha a két mérés közötti időtartam oly nagy, hogy a közbenső időben a változás egyértelműen nem adható meg, vagy ha a hidrológiai elem diszkrét változó, akkor az egyes mérési értékeket a mérések közötti időtartam átlagértékeinek tételezzük fel és a lépcsős ábrázolási módot (oszlopdiagramot) alkalmazzuk. Természetesen a mérési időközök nagyságának van egy felső határa (ez hidrológiai elemenként változik), amelynél nagyobb mérési időköz esetén még a lépcsős ábrázolás sem megengedett. Különösen a vízminőségi jellemzők idősorának előállításánál kell körültekintően eljárni, mert itt a kontinuitás feltétele a legkevésbé van meg. Az egyes hidrológiai elemek idősora egyben intenzitásábra is. Folyamatos ábrázolás esetén tetszőleges rövid időtartamokhoz tartozó mennyiségek, ill. lépcsős ábrázolásnál egy-egy lépcső időközének megfelelő (átlagos) intenzitás. A hidrológiai elemek másik ábrázolási lehetősége: az összegzőgörbék16 (integrálgörbék) alkalmazása. Az összegzőgörbe az idősor integrálásával is előállítható. Egyes műszerek közvetlenül az összegzőgörbét rajzolják. Az összegzőgörbék használatának előnye, hogy egy meghatározott időszakra vonatkozó mennyiséget - pl. 14 Folytonos változó (continous variable): olyan változó, amelynél két egymástól tetszőlegesen közel eső érték között mindig végtelen számú további érték van {ICID, 1980). 15 Diszkrét változó (discrete variable): olyan változó, ahol a változó lehetséges értékei között lépések vagy ugrások vannak (ICID, 1980). 16 Összegzőgörbe (cumulative /mass/ curve): a hidrológiai elemek egymást követő időpontokban mért, az idő függvényében összegzett értékeinek ábrázolása {ICID, 1967). 36
