Stelczer Károly: A vízkészlet-gazdálkodás hidrológiai alapjai (ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2000)

III. A vízháztartási mérleg elsődleges elemei - 8. A csapadék

40 80 120 160 200 240

Hó—vízegyenérték (mm}

8-20. ábra: A magyarországi átlagos hóviszonyok alakulása

Ezek a mozgás hidrodinamikai, a kontinuitás, a termodinamikai energia egyenletek, kiegészítve a gázok állapotegyenleteivel (Bodolainé, 1982).

A csapadékmennyiség numerikus előrejelzésének feltétele a levegő' vertikális mozgásának ismerete. A légköri állapotjelzők változását - nagy teljesítményű számítógépekkel - egyre több légköri szintre jelzik előre.

A csapadék-előrejelzés szempontjából ugrásszerű fejlődést jelentett a műholdak bekapcsolása a légkör megfigyelésébe.

Magyarországon a hidrológiai célok érdekében

— rövid távú (24 h) mennyiségi;

— középtávú (10 d) átlagos csapadék és

— hosszú távú (1-3 hónapos) országos átlagcsapadék-előrejelzés áll rendelkezésre.

A rövid távú (24 órás) mennyiségi csapadék-eló'rejelzést a Duna teljes vízgyűjtő' területére Bodolainé (1976) dolgozta ki. A Duna vízgyűjtőjét 18 részvízgyűjtó're bontotta, és az előrejelzendő csapadékösszeget két modellel határozta meg (Bodolainé, 1982).

Az egyik modell a következő 24 órára az adott részvízgyűjtőre előrejelzett lehetséges (potenciális) csapadékösszeg területi átlagát a

Ppr = —"^p—-fi* pot,pr (mm) (8-34)

összefüggéssel adja, ahol:

P - a tényleges csapadék (mm);

Ppot - a lehetséges (potenciális) csapadék (mm);-Ppot.pr - az előrejelzett lehetséges csapadék területi átlaga (mm).

A P és a Ppot hányadosa az ún. „hatékonysági tényező”.

A másik modell a csapadékot létrehozó szinoptikus folyamatok találkozási modellje, a várható csapadékösszeget a való helyzettel jobban számoló fizikai-meteorológiai közelítéssel határozza meg. Az egyes részvízgyűjtőkre előrejelzett csapadék átlagát a

~n Ppot,prU)pr 85 , , /o or\

Ppr = — _— ------- (mm) (8-35)

P d,pv

összefüggés adja,

166