Stelczer Károly: A vízkészlet-gazdálkodás hidrológiai alapjai (ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2000)
III. A vízháztartási mérleg elsődleges elemei - 8. A csapadék
ahol: wpr85 ~ az előrejelzett vertikális sebesség 12 órára vonatkoztatott értéke 85 kPa-os felületen, azaz közelító'en 1500 m-es szinten; Dd,pr ~ az előrejelzett dinamikus telítettségi hiány átlagértéke az adott részvízgyűjtő területen. Az operatív előrejelzések - az (8-35) összefüggéssel - 1978 óta készülnek. Az átlagos beválás 80%-os. A 24 órás magyarországi csapadék-előrejelzésre Tänczer (1979) is kidolgozott egy többparaméteres statisztikai modellt. A módszer lényege, hogy a csapadékfolyamattal legjobban összefüggő 8 meteorológiai paramétert (prediktort) választ ki, úgy, hogy ezek jellemezzék a ciklonitás mértékét, az instabilitási és az advekciós viszonyokat és a fronttevékenységet. A prediktorokból páronként négy indikátort képez. A modell Magyarország nyugati és keleti részére ad területi átlagértékeket. A középtávú (tíznapos) csapadék-előrejelzési módszert - Magyarország területére - Koppány (1982) dolgozta ki, éspedig a tíznapos csapadékösszegeket éghajlat-statisztikai alapon vette figyelembe. A módszerrel 1981. január 1. óta operatív csapadék-előrejelzés készül. A középtávú előrejelzés, tekintettel a csapadékeloszlás területi különbségeire, valamint a Duna és a Tisza vízgyűjtő területeire az ország 7 körzetére készül. A hét körzetben összesen 120 hazai (naponta jelentő) csapadékmérő állomás van (8-21. ábra). A 10 napos csapadékösszeg-átlagokat három csapadékindex (csapadékkategória) segítségével jelzik előre. A három csapadékkategória „kevés” (K), „mérsékelt” (M) és „sok” (S). Az előrejelzés alapja az uralkodó szélirány (szélsebesség), amely ismeretében a dekád elején következtetni lehet a várható csapadékosság mértékére, azaz a legvalószínűbb csapadékkategóriára (Zárbokné-Zemankovicsné-Koppány, 1980). A hosszú távú (1-3 hónapos) előrejelzés érdekében elkészült egy multiregressziós előrejelzési modell (Kaba-Bartholy-Bán-Légrády, 1982), amely az atlanti-európai térség 50 kPa-os abszolút topográfiájának (AT) és a havi csapadékösszeg-mezőinek, a havi hő- mérsékleti anomália mezőnek, ill. a tengerfelszín hőmérsékleti mezőinek (SST) idősorait, továbbá a Duna és a Tisza vízgyűjtő megfelelő állomásain mért csapadékadatokat használja fel az egyes vízgyűjtőkre vonatkozó 60, 70, 80%-os valószínűségi szintnek megfelelő havi csapadékösszeg hosszú idejű előrejelzésére. A csapadék előrejelzésében igen nagy segítséget nyújt a három egységből álló magyar- országi radarhálózat (8-9. ábra). A hálózat legfontosabb felhasználási területe a különböző léptékű csapadékrendszerek diagnosztikai felépítése és a csapadékösszeg rövid távú előrejelzése (Bodolainé, 1980). Az időjárási radarhálózat megbízható hidrológiai (elsősorban csapadék-) előrejelzések készítésére csak akkor lesz alkalmas, ha sikerül a megfelelő kapcsolatot felállítani a radaros és a felszíni csapadékmérés között (Gyarmati-Nagy-Präger, 1994; Gyarmati, 1995). A radar, ill. a hagyományos megfigyelő rendszer mérési eredményeinek és a műholdadatoknak az összekapcsolása egy komplex rövid távú (ultrarövid távú) mennyiségi csapadék-előrejelzést tesz lehetővé (Matyasovszky-Takács-Tanczer, 1990). 167
