Stelczer Károly: A vízkészlet-gazdálkodás hidrológiai alapjai (ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2000)
I. A vízkészlet-gazdálkodás és a hidrológia kapcsolata - 1. A hidrológia feladata
a körforgásból kivesz, előbb vagy utóbb, esetleg minőségében módosulva, de visszatér oda, azaz tartósan nem birtokolható. Egy vízgyűjtő „valódi rendszer”, az abba történő bármely beavatkozás (legyen az természetes vagy ember általi) a vízgyűjtő egészében hat. E tulajdonságok révén a víz egyidőben senkié és mindenkié, a víz közcélú és közérdekű (Szlávik-Reich, 1995). A víz tehát a természetben és a társadalomban is a hatásközvetítés, az egységformálás és a rendszerátalakítás közege. A természetben mindhárom szerepkör teljes mértékben és egymással igen pontosan összehangolva érvényesül. A társadalomban ezideig a víznek csak a hatásközvetítő szerepe vált ismereti tényezővé és tapasztalati ténnyé. Az egységformálást és a rendszeralkotást a társadalmi és a gazdasági életben a víztől és a természeti környezettől meglehetősen távoli tényezők és inditékok, a mai modern ipari társadalmakban és a világgazdaságban elsősorban a piacmechanizmusnak a gazdasági és pénzügyi hatalomnak a megszerzésére és folytonos fokozására sarkalló erővonalai irányítják ( Szesztay, 1995). A hidrológia feladatai természetesen szorosan kapcsolódnak egymáshoz. A kapcsolódás egyben azt is jelenti, hogy az eredményesség érdekében mind a víz légköri, felszíni és felszín alatti megjelenésével (mennyiség, minó'ség) foglalkozó tudományoknak, mind pedig az ezekkel tevékenykedő' szervezeteknek egységes felépítésű- eknek, egységes irányításúnknak kell (kellene) lenniük. Végül a hidrológia, mint tudomány, egyrészt a természettudományokhoz tartozik, mivel a természetben végbemenő jelenségek megfigyelésével, leírásával foglalkozik, másrészt a műszaki tudományokhoz sorolandó, hiszen olyan mennyiségi és minőségi változások meghatározása, előrejelzése a feladata, amelyek csak műszaki ismeretek birtokában lehetségesek. Magyarországon a hidrológia fogalmát elég gyakran helyettesítik a vízrajz kifejezéssel, vagy Németh (1959) megfogalmazásában: a „hidrográfia (vízrajz) elnevezést gyakran - tágabb értelemben - a hidrológia egész területére is kiterjesztik”. Magyarázata egyrészt az, hogy a vízrajznak (hidrográfia) nyelvenként és mondhatjuk országonként is más és más a jelentése, másrészt, hogy Magyarországon 1886-ban, Európában az elsó'k között, jött létre a vizek megfigyelésére, a mérési adatok feldolgozására és kutatására egy központi szerv Vízrajzi Osztály néven (Stelczer, 1986). A szervezetet eredetileg „Hydrographie Intézet” néven kívánták felállítani, de az akkori idők magyarosítási törekvéseit és pénzügyi adottságait figyelembe véve lett Vízrajzi Osztály (VO). Kézenfekvő volt tehát, hogy az elkövetkezendő időben a vízrajz mint fogalom alatt a VO feladatkörét, tevékenységét értsék. Az idők folyamán a VO tevékenységi köre bővült. A kezdeti mérések (hidrometria) és feldolgozások (hidrográfia) munkájához egyre nagyobb mennyiségű kutatás (módszer) és előrejelzés kapcsolódott. így következhetett be, hogy a vízrajz elnevezést egyre gyakrabban a hidrológia egész területére kiterjesztették. Ma a vízrajzi tevékenység mindazon mennyiségi és minőségi adat gyűjtése, elsődleges feldolgozása, közreadása és tárolása, amely lehetővé teszi a víz körforgalmának követését a gazdasági folyamatokkal esetenként megszakított természetes körforgalomban (Goda-Szlávik, 1982). Az Országos Vízügyi Hivatal (OVH) „a vízügyi szervezet vízrajzi feladatainak ellátásáról” hozott utasítása {OVH, 1985) szerint: „Vízrajzi tevékenység a természeti és társadalmi-gazdasági folyamatokban részt vevő felszíni és felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi jellemzőinek - állapotuk és változásaik - egységes rendszerbe foglalt megismerése és előrejelzése”. Ez a megfogalmazás a vízrajznak egy tágabb, a hidrológia fogalmával csaknem azonos értelmezését adja, és természetesen meghatározza az egyes vízügyi szervek feladatait is. Az illetékes nemzetközi szervezetek következetesen a hidrológia szót alkalmazzák, és ezért Magyarországon is - egyetértve a nemzetközi szóhasználattal és annak 15