Stelczer Károly: A vízkészlet-gazdálkodás hidrológiai alapjai (ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2000)

I. A vízkészlet-gazdálkodás és a hidrológia kapcsolata - 2. A hidrológiai eljárások

WMO által megfogalmazott tartalmával - a vízrajzot a hidrológia részének tekintjük és következetesen a hidrológia kifejezést alkalmazzuk.

A hidrológia - tevékenységét tekintve - két nagy, egymástól eléggé eltérő' területre bontható:- a szárazföldi hidrológiára7 ; és- a tengertanra8.

A szárazföldi hidrológia (a szárazföldi jelzó't általában elhagyjuk) önálló fejezeteként kiemelik az alkalmazott hidrológiát, mely a vízjárás számítási módszereivel és előrejelzésével foglalkozik, és a hidrológiát a műszaki feladatok gyakorlati megoldásában alkalmazza.

2. A HIDROLÓGIAI ELJÁRÁSOK

A hidrológiai jelenségek térben és időben végbemenő folyamatok, ezért kézenfekvő, hogy a pontbeli mérési adatokat egyrészt az időbeni összefüggéseknek (idősoroknak9) megfelelően elemezzük, másrészt a pontbeli adatokból térbeli (vízgyűjtő10, kontinens, sőt néha a teljes Föld) eloszlást határozunk meg.

Az idősorelemzési eljárásoknál figyelembe kell venni, hogy- a hidrológiai jelenségek alakulását sok véletlen tényező befolyásolja, azaz a hidrológiai adatsorok vizsgálatát a statisztikai valószínűségen alapuló (sztochasztikus) módszerekkel lehet célszerűen elvégezni (Csoma-Szigyártó, 1975);- a hidrológiai események, ha bonyolult módon is, elsődlegesen periodikus jellegűek; természetesen az idősor felbontása során még a trend és a véletlen komponens is megjelenik (Kontur-Koris-Winter, 1991); és végül- a hidrológiai események, bár sok véletlen jelenséggel terheltek, jól körülhatárolható fizikai folyamatai a természetnek, ezért különös figyelmet kell fordítani a jelenségek fizikai hátterének feltárására.

7 Szárazföldi hidrológia (land hydrology): mely a hidrológiának a szárazföld vizeivel foglalkozó fejezete (MSz-10-2263:1983).

8 Tengertan (oceanology): az óceánok és a tengerek fizikai, kémiai, biológiai és geológiai kutatását végzi.

9 Idősor (time series, gyakran record): különböző időpontokra vonatkozó egyedi vagy csoportos jelenség megfigyeléséből nyert mennyiségi jellemzők rendezett halmaza. Az idősorok jellemző tulajdonsága az idő mint változó szerinti rendezettség (ICID, 1967).

10 Vízgyűjtő (basin): a földfelszín, ill. a talaj- és a kőzetrétegek azon része, ahonnan a víz egy meghatározott ponthoz (szelvényhez) áramlik (MSZ-10-2263:1983). Egy- egy vízgyűjtő több részvízgyűjtőből (catchment és resh-catchment) állhat. Sl-mértékegy- sége (ISO, WMO, VMS-j38:1983 szerint) a négyzetméter; jele: m2; betűjele (jelölése): A. (Régebben F betűvel jelölték. A gyakorlatban a m2 helyett a km2-t használják.)

16