Stelczer Károly: A vízkészlet-gazdálkodás hidrológiai alapjai (ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2000)
III. A vízháztartási mérleg elsődleges elemei - 8. A csapadék
tisztázása után a vizsgált állomás adatait úgy tehetjük homogénné, hogy azokat a 0,95 és a 0,75 hányadossal megszorozzuk (WMO, 197I). Magyarországon a kettős összegező görbék módszerét, módosított formában, Szesz- tay (1954) dolgozta ki. A változtatás lényege, hogy az állomáskapcsolati vonalat (2-3. ábra) használja fel a „kettős összegező vonal” (8-11. ábra) előállítására. Az állomáskapcsolati vonal megszerkesztésénél azonban csak azon évek adatait veszi figyelembe, amelyeket homogénnek lehet tekinteni (ez többnyire az utolsó 10-15 év) és amelyekhez az adatsor többi részét igazítani kívánjuk. Az így előállított, ún. részállomás kapcsolati vonal segítségével meghatározza a vizsgált állomás homogénnek tekinthető, de fiktív (számított) évi csapadékösszegek és ezek folyamatosan összegezett teljes adatsorát (2-IV. táblázat B állomás adataira határoztuk meg.) A mért és számított folyamatosan összegezett adatpárokat, időrendben visszafele haladva, egy célszerűen választott koordináta- rendszerbe felrakhatjuk (8-11. ábra). Ha az észlelési adatokat csak véletlen jellegű hiba terheli, a kapott pontsor kiegyenlítő egyenese 45°-ot zár be a tengelyekkel. Az állomáson bekövetkezett valamilyen tartós változást a kettős összegező vonal iránytörése jelzi. A számított évi összegek(1000 mm) 8-11. ábra: A kettős összegző vonal A csapadékmérés tipikus hibaforrása (hiányossága), hogy az esetek többségében nem ismerjük a csapadékhullás időtartamát. (Pl. nincs csapadékíró és az észlelő nem vagy rosszul jegyzi fel az időpontokat.) Az évkönyvekben is az előző napon (24 órában) leesett csapadékösszeg szerepel. A napi csapadék- (Pd) és a í ideig tartó csapadék- (PW) összegek csak egyetlen esetben egyeznek meg, ha 24 órán keresztül állandóan esett. A Pd és a P(f* közötti eltérés a csapadékadatok feldolgozása során számos nehézséget és természetesen pontatlanságot is okoz. A tökéletes megoldás a rajzolóműszerek teljes körű bevezetése lenne, de még akkor is szükség van a régebbi (évkönyvi) adatok javítására. Az adatok javítására a WMO (1974) ~ igen sok állomás, összességében többezer évet kitevő csapadékadatsor alapján — módszert dolgozott ki. Lényege, hogy napi egyszeri (24 órás) észlelés 144
