Stelczer Károly: A vízkészlet-gazdálkodás hidrológiai alapjai (ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2000)
III. A vízháztartási mérleg elsődleges elemei - 8. A csapadék
esetén az 1 órától 24 óráig terjedő' idó'tartamú legnagyobb csapadékösszegek gyakorisági elemzésével kapott értékeit 1,13-mal kell megszorozni ahhoz, hogy egy jól becsült, a valódi értéket jól megközelítő' csapadékösszeget kapjunk. Jóval kisebb a szorzótényező, ha az adatokat napi két (1,04), ha napi négy (1,03) és ha napi tizenkettő (1,01) észlelés alapján akarjuk megbecsülni. 8.5.2. A pontbeli mérések jellemző mennyiségei A pontbeli mérési eredményekből, megfelelő matematikai statisztikai ellenőrzés és javítás után, előállíthatók a pontbeli csapadékot jellemző értékek (8-IV. táblázat). A 2-VI. táblázatban megadott jellemző értékeken felül a csapadéknál külön meg kell határozni az egyetlen csapadékra, ill. a mérőhely összes adatára vonatkozó jellemző értékeket. A megfelelő jelöléseket és értelmezéseket a csapadékösszegre a 8-IV. táblázatban, a csapadékintenzitásra pedig a 8-VIII. táblázatban adjuk meg. 8.5.2.1. A csapadékösszeg és időtartam Egy adott ideig tartó csapadékot a csapadékösszegező vonallal (esőkarakterisztikával) jellemezhetjük (8-12. ábra), mely egyenes és íves szakaszok sorozatából áll. Az alulról nézve domború szakaszok az időegység alatt lehulló csapadékösszegek növekedését, a homorú szakaszok pedig a csökkenését mutatják. Az egyenes szakaszokon az időegység alatt leesett csapadékösszeg nem változik. Előfordulhat, pl. szemerkélő esőnél, hogy az időegység alatt lehullott csapadék mindvégig állandó, ezeket egyenletes esőknek nevezzük. A csapadékösszegező vonal jellemzője még, hogy a csapadékhullás kezdetéhez már bizonyos intenzitás tartozik, azaz az összegező vonal kezdő érintője nem vízszintes. Ez a feltétel összeg-intenzitás kapcsolat kezelésénél (differenciálásintegrálás) fontos. A mérőállomás adatai alapján a csapadékösszeg és időtartam közötti kapcsolatot a csapadék-időfüggvényekkel lehet meghatározni. A csapadék-időfüggvények közül az első, tapasztalati összefüggést Montanari még a század elején állította fel P = atn (mm) (8-16) és éghajlati valószínűségi függvénynek nevezte el. Az összefüggésben t órákban adandó meg, az a és n pedig az adott területre (vízgyűjtőre) jellemző állandók. A vízgazdálkodás gyakorlati feladatainak megoldásánál elsősorban adott (t) idejű csapadékhoz tartozó legnagyobb csapadékösszegek ismerete kívánatos. Ezért a (8-16) összefüggés a és n állandóit úgy határozzuk meg, hogy a különböző idejű csapadékok (t = 0,1; 0,2; 0,3; 1,0; 2,0; 24,0 h) közül mindig a legnagyobbat választjuk ki. Ily módon a különböző csapadék-időtartamokhoz tartozó legnagyobb csapadékösszegeket kapjuk. Ez esetben a (8-16) alatti összefüggés-Pmax^M™ (mm) (8-17) empirikus csapadékmaximum-függvény lesz. 145
