Stelczer Károly: A vízkészlet-gazdálkodás hidrológiai alapjai (ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2000)
III. A vízháztartási mérleg elsődleges elemei - 8. A csapadék
A csapadékgyűjtők párolgásának csökkentése érdekében pedig kevés olajat vagy más párolgáscsökkentő anyagot lehet a gyűjtőtartályba tölteni. A csapadékgyűjtők közül legelterjedtebb a Mougén-féle csapadékgyűjtő (Németh, 1959). A csapadékmérővel felfogott és a gyűjtó'palackban vagy tartályban összegyűlt víz mennyiségének mérését általában mérőhengerrel, esetleg merülő pálcával végezhetjük. A mérés legvalószínűbb hibaforrásai:- a mérőhenger nem függőleges tartása;- a leolvasás hibái (parallaxis-hiba);- a mérőhengerbe való áttöltéskor kiloccsanó víz;- az áttöltés után, a gyűjtőtartályban visszamaradó víz;- a pontatlan mérőhenger vagy merülőpálca használata;- a gyűjtőpalack vagy -tartály kilyukadása és az ezzel járó veszteség. A csapadékvíz mennyiségét tömegméréssel is meg lehet határozni. E módszer előnye, hogy a kiöntésnél a víz nem loccsanhat ki és a tartályfalhoz tapadó vízveszteség sincs. Magyarországon 1903 óta a Hell- mann-rendszerű, kettős falú, alumínium csapadékmérőt (8-1. ábra) használják. A VMS 230-2:1978 is ennek alkalmazását írja elő. A Hellmann-rendszerű csapadékmérő kör alakú felfogóedényének nyílása 0,02 m2, a gyűjtőpalack mintegy 70 mm magasságú csapadék tárolására szolgál. A felfogóedény hengeres palástjának mintegy folytatása a tartály, amelynek a gyűjtőpalack elhelyezésén kívül rendeltetése, hogy a gyűjtőpalackban tárolódó víz párolgását csökkentse, továbbá, hogy kivételesen nagy felhőszakadások idején a gyűjtőpalackban már el nem férő vizet magába fogadja. A csapadékvíz mérésére a VMS 230- 2:1978 szerint az üveg mérőhengert (8-2. ábra) alkalmazzák. A gyűjtőpalackból a vizet üveghengerbe öntik, ahol a csapadék tized mm pontossággal leolvasható. A csopadékméró üveghengere a 0,02 m2-es felfogónyíláshoz A csapadék mérése 0,1 mm pontossággal 2,9 mm 8-2. ábra: Üveg mérőhenger 8.1.2.2. A csapadékírók (ombrográfok) A csapadékírók szolgáltatják mindazon adatokat, amelyek a pontbeli csapadék jellemzéséhez elengedhetetlenül szükségesek: a csapadékhullás kezdete és vége, a lehullott csapadék összege, a csapadék időbeni változása (intenzitása). A hidrológus számára a csapadék időbeli alakulásának ismerete igen fontos. Pl. árvízi előrejelzésnél a csapadék időbeni változása, a csapadék intenzitása alapvetően meghatározza 125
