Stelczer Károly: A vízkészlet-gazdálkodás hidrológiai alapjai (ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2000)
III. A vízháztartási mérleg elsődleges elemei - 8. A csapadék
a lefolyás mennyiségét. A hidrológusnak tehát a 24 óra alatt leesett csapadékösszeg önmagában nem nyújt kelló' információt. A csapadékíróknak három fó' típusa használatos:- a tömegmérés elvén működó';- az úszós és- a billenó'edényes vagy tartályos. A tömegmérésen alapuló műszer folyamatosan feljegyzi a benne összegyűlt csapadék tömegét. E műszertípusnak általában nincs önürító' berendezése. Egy emeló'rendszer segítségével azonban elérhető', hogy az írótoll többször is keresztezze a szalag szélességét és hosz- szabb idó'n át is zavartalanul működjön. E műszertípus fó' előnye, hogy a szilárd csapadék mérés előtti megolvasztása nem szükséges. Az úszós csapadékíróknál a csapadék egy hengerbe folyik, amelyben egy könnyű úszó mozog. Az úszó függőleges mozgását egy írótoll az egyenletesen mozgó papírszalagra rögzíti (8-3. ábra). Elsőrendű cél, hogy az íróberendezés lehetőleg hosszú ideig (egy hét, esetleg egy hónap) rajzolja a csapadék idősorát. E műszereknél a távjelzés aránylag könnyen megoldható. 8-3. ábra: Hellmann-rendszerű úszós csapadékíró A billenőtartályos vagy edényes csapadékírók alapelve nagyon egyszerű. Egy könnyűfémből készült, két részre osztott és felfüggesztett tartály vagy edény (csak méretben különböznek) vízszintes tengely körül el tud fordulni. A tartályba (edénybe) befolyó víz - egy bizonyos szint elérése után - a tartályt lebillenti (8-4- ábra). A lebillent tartályból a víz az alacsonyabban fekvő gyűjtőt art ályba folyik. A billenéssel mindig az üres tartály kerül magasabb helyzetbe, és így a csapadékvíz most már ide folyik. A billenés egy érzékelhető és regisztrálható, sőt távjelezhető jelet ad. A billenőtartályos csapadékíró térfogatának legkisebb mérete 0,2 mm csapadék magasságának felel meg. A billenőtartályos csapadékírók hátránya, hogy - a csapadék idősor ábra nem folytonos, hanem lépcsős; 126
