Stelczer Károly: A vízkészlet-gazdálkodás hidrológiai alapjai (ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2000)
III. A vízháztartási mérleg elsődleges elemei - 8. A csapadék
- meleg helyiségbe visszük és gondoskodunk a párolgás megakadályozásáról, megvárva míg a hó elolvad;- a csapadékmérő felfogó edényébe meghatározott mennyiségű langyos vizet öntünk, vagy kémiai úton gondoskodunk a hó gyorsabb elolvadásáról;- elektromos vagy egyéb úton melegítjük. Ezt a megoldást főként csapadéktáv- jelző rendszereknél alkalmazzuk. 8.1.2.1. Az egyszerű csapadékmérők (ombrométerek) Az egyszerű csapadékmérők csak az egymást követő két észlelés közötti időben leesett csapadékösszeget mérik. A csapadékhullás kezdetét és végét nem rögzítik. Ezt az észlelőnek külön kell (kellene) feljegyeznie. A legtöbb állam hidrológiai és meteorológiai szolgálata egyszerű csapadékmérőként függőleges falú, henger alakú tartályokat használ. A henger magassága és nyílásának területe országról országra változik. A felfogóedény nagysága (köbtartalma) szerint megkülönböztetünk:- napi leolvasásra alkalmas csapadékmérőket;- hosszabb idő csapadékát mérő csapadékgyűjtőket. A napi leolvasásra alkalmas csapadékmérők közül a világ legtöbb országában a Hellmann-rendszerű, kettős falút üzemeltetik (8-1. ábra). Hosszabb időszak alatt lehullott összes csapadék észlelésére főként távoli, lakatlan helyeken csapadékgyűjtőket alkalmaznak. A csapadékgyűjtők a napi leolvasású csapadékmérőktől általában csak a gyűjtőedény nagyságában tértnek el. A leolvasás időközeinek megfelelő nagyságú gyűjtőedényt kell kialakítani. A hetenként, havonta, esetleg félvagy egyé venként észlelt csapadékgyűjtők elhelyezésénél különösen figyelemmel kell lenni a szélhatásokra és a várható hómagasságokra. A fagyveszély elkerülésére pl. 37,5%-nyi közönséges (78%-os tisztaságú) kalcium-kloridot 62,5%-nyi vízzel elegyítünk és meghatározott mennyiségben a gyűjtőedény aljára helyezünk. Másik megoldás etilén-glykol-oldat alkalma8-1. ábra: Hellmann-rendszerű dékmérő csapa124
