Stelczer Károly - Csoma János: Ármentesítés, árvízvédelem, folyószabályozás (Tankönyvkiadó, Budapest, 1979)
II. Árvízvédekezés
- az árvízmentes "békeidőben" a teljes értékű lokalizációs müveket megépítjük (preventív lokalizáció),- £z árvíz során a védvonal töltésszakadással fenyegető helyeihez tartozó ártérben a lokalizációt (a lokalizációs terv alapján) a szükséghez mérten megerősítjük és védelméről is gondoskodunk (operativ lokalizáció). Az árvédelmi gátak mögé került nagymennyiségű vizet minél gyorsabban a befogadóba vissza kell vezetni. A visszavezetésre legjobban a belvízcsatornák, az átemelésre pedig a szivattyútelepek alkalmasak. Kapacitásuk növelése érdekében ideiglenes szivattyúállások létesítése is szükséges. Azonban sokszor a töltések alkalmas helyen való megnyitásával lehet a vizlevonulást hathatósan elősegíteni. A szakadásokon keresztül ártérre folyt viz utjának figyelemmel kisérése légi felderítés utján igen fontos és légifényképezéssel való rögzítése pedig az árvédelmi rendszer jövőbeni kialakításához ad felbecsülhetetlen adatokat. 4. Az árvíz alatti töltésvizsgálatok Árvédekezés alatt a védelemvezetés részére legtöbb esetben még ma is csak a gyakorlati tapasztalat, az egyszerű szemrevételezés és a jelenség alapján a logikus következtetés áll rendelkezésre. Ne feledjük, hogy a veszélyes helyzetek általában rövid idő alatt alakulnak ki és ellenük hathatósan csak gyors beavatkozással védekezhetünk. Nagyobb biztonságra tehetünk szert, ha a szemrevételezés mellett néhány egyszerű vizsgálatot is végrehajtunk. Egyszerűbb vizsgálatokkal elsősorban- a nedvességtartalom, ill. a különböző konzisztenciáju anyagok egyirányú nyomószilárdsága;- a piezometrikus nyomásvonal ill. a szivárgási vonal megállapítása; továbbá- a szivárgó vízhozam becslése. A töltés és az altalaj nyomószilárdságának ismerete a védekező számára egyik legfontosabb információ. A nyomószilárdság megállapításának legegyszerűbb módszere:- néhány cm átmérőjű rúd egyenletes nyomással a vizsgált talajba való benyomása. A behatolás sebessége — éppen a legveszélyesebb folyós talajoknál — alapján következtethetünk az egyes talajrétegek nyomószilárdságára;- agyagtalajok közelitő nyomószilárdságát a következőképpen határozhatjuk meg (O.V.H. 1974) 86 1. ököllel könnyen benyomható 2. a hüvelykujj könnyen belenyomható 2 0,25 kg/cm 0, 25-0, 5 kg/cm1 2
