Stelczer Károly - Csoma János: Ármentesítés, árvízvédelem, folyószabályozás (Tankönyvkiadó, Budapest, 1979)
II. Árvízvédekezés
A piezometrikus nyomásvonal ill, szivárgási vonal megállapításához már fúrókészletre van szükség. Furat — lehetőleg minél kisebb átmérőjű — lemélyítése esetén, részben a talajból, részben béléscsövezés esetén csupán a vizszint helyzetéből lehet következtetni a piezometrikus szint helyzetére. Igen nagy fontosságot kell tulajdonítani az alapos, gondos talajfeltárásnak. Előfordulhat ugyanis az altalajban vagy a töltéstestben egy-két vékony, erősen vizbevezető réteg, amelynek áteresztőképessége az átlagérték sokszorosa és ez nemcsak a szivárgó vizmennyiség többszörösét jelenti, hanem a környező, vele határos kötöttebb talajok viselkedését is hátrányosan befolyásolja. A vizadó réteg vizét az alatta levő talajból (gáttestből) - béléscsövezéssel — ki kell zárni, mert ennek elmulasztása súlyosan félrevezető eredményt adhat (VITUKI 1974). A furatokat a feltárás végeztével vízzáró anyaggal gondosan be kell tömA szivárgó víz mennyiségének becslését legmegbizhatóbban közvetlen méréssel végezhetjük el. Egy adott területről a szivárgó vizet össze kell gyűjteni és vagy köbözéssel, vagy kis, hordozható mérőbukóval megmérni. Műszeres mérésekkel részletes feltárás ajánlatos minden bizonytalan következményű jelenségnél. Sok esetben szemrevételezéssel vagy egyszerű vizsgálattal már nem lehet a jelenségek valódi okait tisztázni és a védekezés módját, valamint a szükséges mértékét meghatározni. Napjainkban a korszerű méréssel és furástechnikával, továbbá roncsolásmentes feltárásokkal ismereteink behatolhatnak a töltések és a műtárgyak belsejébe. Az árvizhatások műszeres méréséhez, megfigyeléséhez soroljuk:- a bélés csövezett talajfeltáró furatokban végzett izotópos méréseket;- az elektromos és geoelektromos talajfeltárásokat;- a légi fényképezést; és- a műtárgyak rezgésvizsgálatát, anyagának minőségvizsgálatát és a kiüregelődési vizsgálatokat. Izotópos mérés segítségével az árvízi időszak alatt folyamatosan nyomon lehet követni a töltés anyag térfogatsúlyának és víztartalmának függély szerinti és időbeli változását. A kapott információ főként a telitődési vonal időbeli változásának megfigyelését teszi lehetővé. Az izotópok alkalmazásának további területe pl. a hosszirányú repedések mélységének megállapítása. A töltéstestben és a talaj tömbben lejátszódó szivárgási folyamatokról un. roncsolásmentes feltárással elektromos és geoelektromos utón lehet inform. 87 n 3. a hüvelykujj kis nyomással belenyomható 0, 5-1, 0 kg/cm ^ 4. a hüvelykujj nyomot hagy, de csak nagy erőfeszítéssel nyomható be 1, 0-2, 0 kg/cm 5. körömmel könnyen karcolható 2, 0-2, 0 kg/cm2 6. körömmel nehezen karcolható 4, 0 felett
