Stelczer Károly - Csoma János: Ármentesítés, árvízvédelem, folyószabályozás (Tankönyvkiadó, Budapest, 1979)
II. Árvízvédekezés
34. ábra Ellennnyomó medencék Célszerű és indokolt tehát az ellennyomó medencéket árvízmentes időben kaviccsal, vagy homokkal feltölteni. Egy-egy, koncentráltan jelentkező buzgár elleni védekezés lényege szintén a megfelelő ellennyomás kialakítása. Itt két igen fontos szempontot kell a védekezőknek figyelembe venni:- nem szabad teljes ellennyomást adni, azaz, hogy a vizfeltörés teljesen megszűnjék, hanem csak a szivárgó viz sebességét kell olyan mértékben csökkenteni, hogy anyagot ne hozzon magával,- a buzgár feltörése helyén az ellennyomást a lehető legrövidebb időn belül ki kell alakítani. Ennek érdekében aránylag kis átmérőjű, homokzsákokból, esetleg homokzsákokkal körülrakott kutgyürüből, vagy újabban "Armco" tipusu hullámlemez csőből kialakított ellennyomó medencét építenek. Az aránylag kis átmérőjű ellennyomó medence körül azonban újabb buzgárok képződhetnek, ezért célszerű — hiszen már van idő — egy vagy több medencével még körülvenni. (Részleges ellennyomás létesítésének érdekében.) Ha a buzgárt megnyugtató módon ellennyomó medencével valamilyen oknál fogva nem sikerül elfogni, ill. veszélytelenné tenni, továbbá ha a töltés állékonysága további beavatkozást kiván meg és a vizvezető réteg alatti vízzáró réteg megfelelő hosszúságú acél-lemezsorral elérhető, a védekezés további lépése a hullámtér vizfelőli töltésrézsűn acél lemezsorral, vagy széles vízzáró lemezekkel megpróbálni lezárni a beszivárgó viz útját, s igy biztosítani a töltés állékonyságát. Árvíz után az árvédelmi gátaknak azokon a szakaszain, ahol a talaj tömbben veszélyes szivárgások léptek fel, a következő védekezési módok alkalmazhatók. 76 I
