Stelczer Károly - Csoma János: Ármentesítés, árvízvédelem, folyószabályozás (Tankönyvkiadó, Budapest, 1979)
II. Árvízvédekezés
A hullámtéri oldalon:- a beszivárgás csökkentésére szigetelő réteg kiépitése azokon a helyeken, ahol a töltés közelében a vizvezető rétegben nagyobb mértékű beszivárgás várható,- vizvezető réteg lezárása (agyag ékeléssel, bentonitos szigeteléssel, cementinjektálással, müanyagfólia függöny épitésével). A töltés előtt elkészített lezárást — amely a vizvezető réteg legalább 90%-át kell hogy lezárja — a töltéshez szigetelő szőnyeggel kell csatlakoztatni;- az acél lemezsort ill. a széles vízzáró lemezeket ki kell huzni és az igy keletkezett rést vízzáró anyaggal (pl. bentonit) ki kell tölteni; a mentett oldalon;- főként kötött fedőréteg esetén, a talajtömb fedőrétegére ható viznyomást adó vizvezető rétegnek szivárgóval vagy kútsorral történő megcsapolása. Megcsapolás esetén különös gondot kell fordítani a szivárgó, illetve kutak szőrözésére. Biztosítani kell, hogy a kutak egyenként, a szivárgók szakaszonként kiiktathatók legyenek;- megfelelő vastagságú és szélességű homokos kavics, illetve kavicsszőnyegek (paplan) építése;- ellennyomó medencék építése, esetleg az ellennyomó medencéknek kaviccsal vagy homokkal való feltöltése. Ez utóbbi esetben általában szükséges az alapréteg megcsapolásáról gondoskodni. Mindegyik esetben külön gond a megnövekedett mennyiségű, fölös viz elvezetése. A talaj tömbben történő szivárgás elleni védekezés még két különleges esetével foglalkozunk:- ha a talaj tömbben bontott ("szikes") jellegű talaj található;- ha a szivárgás árvédelmi fal alatt történik. A szikes jellegű talajok vagy talajrétegek árvédelmi szempontból akkor veszélyesek, ha a felszínen vagy a felszín közelében vékony (0, 5 - 1, 0 m) vízzáró fedőréteg alatt helyezkednek el és alattuk jó vizvezető réteg van. Ebben az esetben részben az alsó vizvezető rétegen, de esetleg a felszínről is kapott viz hatására vízzel telitődnek, majd sürü pépszerü kolloid oldattá alakulnak. A vékony vízzáró agyagréteg a "szikes" jellegű anyag duzzadása következtében felpuposodik. Az árvédelmi töltés állékonysága szempontjából a fő veszély abból áll, hogy ez a felpuposodott anyag a töltés terhelése alatt a mentett oldalon kitér és a töltés berogy, majd az árvíz nyomásának hatására a töltés átszakad. Védekezés módja: a töltés rézsűjéből kiindulva a terep leterhelése (homokzsák, kő, vagy földmunkagépekkel épített homokpadka), mely egyben az elfolyósodott anyag felszín alóli kinyomását is elősegíti, majd a felszínen jelentkező viz elvezetése, a púpok kiszurásával pedig a fedőréteg alá került viz minél nagyobb részének a kiengedése és elvezetése. 77
