Starosolszky Ödön: Vízépítési hidraulika (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1970)

III. A vízmozgás szabad felszínű mederben

Hazai vízfolyásokon a Dunától kis patakokig és csatornákig terjedően Staro- solszky végzett számításokat mind a, mind a' értékére vonatkozóan. Általában a köztudatban elterjedt értékeknél nagyobbak voltak a valóságos sebességeloszlás alapján számíthatók. Egyes természetes medreknél az előző bekezdésben említett nagy értékek is előfordultak. (Lásd a XIII—I4c ábrán!)

Mindez arra mutat, hogy a sebességi energia diszperziós tényezőjét — főleg, ha a mozgási energia szerepe jelentős — egyedileg kell figyelembe venni, a sebességeloszlás egyedi sajátságainak ismeretében. Különösen fontos ez olyan helyeken, ahol a keresztszelvényen belül nagy holtterek vagy örvénylések, illetve visszafelé áramlások vannak.

Természetesen a vízmélység és a mederszélesség viszonya is befolyásolja a értékét. ß értékét még nehezebb figyelembe venni. A gyakorlati számításoknál éppen ezért feltételezzük, hogy mindkét tényező egységnyi.

2.2. Az áramló és a rohanó mozgás jellemzése

Az energiamagasság egyenletét a műtárgyhidraulikában nyilt vagy burkolt formában gyakran alkalmazzuk. Szükséges ezért, hogy az egyenletet alaposan megvizsgáljuk.

Legyen a 0 vízhozam állandó (III-lb felső ábra), ekkor összefüggésünk

// = /; +

2 g[F{h)f

h +

2 g

(3/9)

Már a képlet egyszerű vizsgálata alapján is rájöhetünk arra, hogy ugyanazon vízhozamnál

75

llí-lb ábra. Az áramló és a rohanó mozgás jellemzése