Starosolszky Ödön: Vízépítési hidraulika (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1970)
III. A vízmozgás szabad felszínű mederben
A diszperziós tényezők segítségével most már egyenlőtlen sebességeloszlás és görbevonalú permanens áramlás esetén az energiaegyenlet azaz d dx H oc£)2 2gF 2+ßh — av ,2 * + ßh cos <p. 2 g (3/7) A támaszerők (impulzusok) egyenlőségét kifejező egyenlet pedig S=f Vr + ±\d F U g y, x'Q2 gF-ß'FK oc'Q2 gF- ß'Fhs cos cp. (3/8) Ven Te Chow az a és a' tényező közelítő meghatározására az a == 1 + 3e2 — 2e%, a' = 1 +e2 képleteket ajánlja, ahol e — ^^ — l. A sebességeloszlás egyenlőtlenséget figyelembe vevő a tényező Rehbock szerint közelítően az a = 1 + e2 képletből számítható. Az e tapasztalati tényező a uk középsebesség és a rmax legnagyobb felszíni sebesség viszonyától függ: ^max — VK e =--------—. % E szerint Rehbock a tényezője a támaszerők számításához használhatóval azonos. Koch a vf fenéksebesség és a vmax legnagyobb sebesség viszonyának függvényében ad meg a-ra értéket: ha = 0 r ma\ 0,2 0,5 0,66 1 a = 1,54 1,31 1,09 1,04 1. Bazin a értékétla sebességi tényzővel hozza összefüggésbe, és szerinte , 210 a - 1+ C2 • A képlet alapján C = 40-nél a =1,131 és C = 90-nél a = 1,026. Vepcsvadze kísérletei szerint a valóban a C tényező függvénye, de ezenfelül a mederalaktól, valamint a legnagyobb és a középsebesség viszonyától is függ, értéke a gyakorlati esetekben 1,04 és 1,18 között van. Az elmúlt években U.S. Geological Survey természetes vízfolyások, az U. S. Bureau of Reclamation pedig csatornák esetében határozta meg a értékét. Egyes esetekben — főleg szabálytalan szelvényű nyílt vízfolyáson — igen nagy, a =2...3 értéket is tapasztaltak, ami bizony már nem látszik figyelmen kívül hagyhatónak. 74
