Starosolszky Ödön: Vízépítési hidraulika (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1970)
II. A víznyomás
A b ismeretlen kart kifejezve Vot-Va V (2/24) A metacentrikus sugár, ha figyelembe vesszük, hogy a kibillenési szög kicsi, azaz sin x ~a, b + a _ V01 — Va Va _ V0t sin x xV xV xV ' (2/25) A V0t nyomatékot (ez már nem felhajtóerő, csak a térfogat nyomatéka) a következőképpen határozhatjuk meg (11-10. ábra): A kiemelkedett, illetve besüllyedt térfogatot a hajó eredeti úszási síkjára merőlegesen felszeletelve, az egyes szeletek nyomatékainak összege az úszási tengelyre tg x ~ a alapján b b + ¥ +2 V0t = J x XXy d.v = x J .v2dF — xI0, _h _b (2/26) ahol 70 a hajó nyugalmi úszási síkjának (a víztükörből a hajó által kiszakított területnek) az úszási tengelyre (az úszási sík középvonalára) vett tehetetlenségi nyomatéka. Vpt _ xlv _ 1q xV ~ xV - V' (2/27) U-IO. ábra. A metacentrikus sugár meghatározása Ha q az egyensúly stabilis. Ha q<s, az egyensúly labilis, vagyis a hajó felborul (esetleg csak nagyobb x szögnél válik ismét stabilissá). 3. A hidrodinamikus nyomás Bizonyítás nélkül is belátható lenne, hogy a víz mozgása következtében a hidrosztatikus nyomás megváltozik. Ennek következménye az az egyes esetekben rendkívül káros jelenség, hogy vízterhelés alatt is szívás, azaz a légköri nyomásnál kisebb nyomás alakulhat ki. Az Euler-féle hidrodinamikai differenciálegyenletet természetes (s, n) síkbeli koordináta-rendszerben írva fel, ahol az 5 koordináta a sebesség irányába mutat és így permanens mozgás esetén az egyik gyorsulási komponens dv ds (2/28) 4 Vízépítési hidraulika 49
