Starosolszky Ödön (szerk.): Vízépítés 2. (Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, Budapest, 1973)
VI. Vízépítési földmunkák
időtartama — kellő biztonsággal — ne legyen sokkal rövidebb, mint az előző állás főmnnkájának elvégzéséhez szükséges idő, különben az áthelyezés gépei és a munkaerő állni kényszerülnek. Fontos követelmény, hogy a csövek az új nyomvonalon úgy legyenek lerakva, hogy azokat az összekapcsoláshoz csak minimális mértékben kelljen mozgatni. Ha csak egyetlen cső nincs a helyén, az a további csővezeték minden egyes darabjának a megmozgatását teszi szükségessé. Ez a csövek súlya miatt olyan többlet- munkát és többlet-időszükségletet jelenthet, amellyel előre számolni lehetetlen. Az új csővezetékre való rákapcsolás után tiszta vízzel nyomáspróbát kell végezni, hogy az esetleges tömítetlenségek helyrehozhatók legyenek. 4.164. Utómunkák Hidromechanizációnál az utómunkák: területfeltöltés esetén a felület elegyenge- tése, töltéserősítésnél a tervezett szelvény kialakítása, a humusz elterítése, a kiásott vízlevezető árkok, szivattyúzsompok stb. betöltése. Mindezek a munkák gépesíthetők és legtöbbjük a hidromechanizáció univerzális segédgépével, a tológéppel elvégezhető. Az utómunkák időtartama a zagyképző anyag talajmechanikai jellemzőitől függ. Szemcsés anyag (kavics, homok) szállításakor az utómunkák úgyszólván rögtön a kirakás után megkezdhetők, de kötött anyagban a munkát lehetővé tevő kiszáradás hónapokig is eltarthat. 4.2. KOTRÁSI MUNKÁK VÍZ ALÓL Víz alóli kotrás célja lehet vízi utakon a hajóforgalom által megkívánt hajózási szélesség és vízmélység előállítása, a terv szerinti öntözővíz-mennyiség emésztésére alkalmas szelvény biztosítása, árvédelmi töltések hidromechanizációs erősítése, folyók és tavak partjainak feltöltése, folyami és tavi kikötőmedencék létesítése, valamint ilyen létesítmények fenntartási munkái. Víz alóli kotrás sokféle kotrótípussal végezhető. Hogy melyik a legalkalmasabb munkaeszköz és technológia, az mindig a tényleges feladatot meghatározó jellemzőktől függ. Ha például közepes vagy kis vízfolyás karbantartása, vagy olyan mesterséges vízfolyás előállítása a feladat, amelynél a parton járó szárazkotró a kotrandó szelvény minden részét el tudja érni (esetleg úgy, hogy mindkét parton végigmegy) és az anyagot szelvényben a partra depóniába kell kirakni, a célszerű megoldás vonóköteles kotró alkalmazása. Ezzel a módszerrel végezték hazánkban több ilyen vízfolyás (Sió, Kapos, Zagyva, Hortobágy, Kék Kálló stb.) jó karba helyezését és pl. a Keleti és Nyugati Főcsatorna építésének nagy részét. Ha a vízterület kiterjedése akkora, hogy a kotrandó szelvényt parton járó szárazkotró nem tudja elérni, vagy ha az anyagot a kotró hatósugarán túl kell kirakni, akkor szárazkotró nem jöhet szóba, mert víz alól kikotort földanyag szállítására szárazföldön járó szállítórendszer nem alkalmas. Ilyenkor tehát a vízfelület bármelyik részére oda juttatható úszókotrót és vízi, vagy kombinált vízi és parti szállítórendszert kell alkalmazni. 7 Vízépítés II. kötet 97
