Starosolszky Ödön (szerk.): Vízépítés 2. (Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, Budapest, 1973)
XIV. Vízi létesítmények rendszeres ellenőrzése
XIV. VÍZI LÉTESÍTMÉNYEK RENDSZERES ELLENŐRZÉSE dr. Hamvas Ferenc 1. A RENDSZERES ELLENŐRZÉSEK CÉLJA A vízépítési műtárgy, vöígyzárógát, vízkivételi mű stb. építése megváltoztatja a vízfolyás arculatát, és rendszerint új hidraulikai, statikai viszonyokat teremt. A vízi létesítmények stabilitásának, biztonságos üzemelésének feltétele, hogy a tervezés során az összes ható tényezőt annak valóságos nagyságában vegyük számításba. A tervezés időszakában azonban az összes ható tényezők külön-külön nem vehetők figyelembe, ezért a sok tényező közül kiválasztják a mértékadónak ítélteket és ezek alapján az elméleti megfontolásoknak vagy a már kialakult gyakorlatnak, a modellkísérlet eredményeinek stb. felhasználásával megtervezik a létesítményt. A ható tényezők mennyiségi és minőségi megválasztásakor, a helyi adottságok mérlegelése során azonban a véletlen jellegű és a szubjektív hibák miatt tervezési bizonytalansággal kell számolnunk. Ennek kiküszöbölése, ill. csökkentése érdekében a figyelembe vett tényezők nagyságát a helyszínen meghatározott tényleges értékek alapján lehet és kell módosítani. Sokszor a kivitelezéskor is eltérnek a tervezett építési sorrendtől, esetleg szerkezeti változtatások is szükségessé válhatnak. A változtatások rendszerint a létesítmény mélyépítési, alapozási munkálataival kapcsolatosak, s így a mű stabilitását is befolyásolhatják. Az előzőkben felsoroltakból kitűnik, hogy a vízi létesítmények stabilitási, hidraulikai, hidrogeológiai stb. viszonyainak lehető legpontosabb megismerésére az építés alatt és után, valamint az üzemelés időszakában is szükség van. Csak a ható tényezők pontos ismeretében nyílik lehetőség a mű biztonságát veszélyeztető helyzetek időbeni felismerésére, az elhárító munkák tervezésére, azok hatékonyságának ellenőrzésére. A helyszíni vizsgálatok módot adnak az elméleti eljárások, a tervezés során felhasznált képletek, a modellkísérletek eredményeinek a valóságos eseményekkel való összehasonlítására, azok igazolására, módosítására, újabb eljárások bevezetésére. Mindezen munkálatok elvégzésére a létesítmény-ellenőrzés idején kerül sor. A létesítmény-ellenőrzés fogalma magába foglalja mindazon munkák összességéi, amely arra irányul, hogy a létesítmény tervezése vagy kisminta-vizsgálata során előírt vagy feltételezett kivitelezési, stabilitási és üzemelési követelmények megvalósulását a természetbeni létesítményen ellenőrizze. A vízi létesítmények létesítmény-ellenőrzése során végzett mérések a megfigyelt jelenségek jellege szerint két nagy csoportba sorolhatók, úgymint stabilitási és hidraulikai mérésekre. Mindkettő végezhető az építés tartama alatt és után. A kétféle jellegű mérés egymástól el nem választható, egymást kiegészítik. 45* 707
