Starosolszky Ödön (szerk.): Vízépítés 2. (Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, Budapest, 1973)

XIV. Vízi létesítmények rendszeres ellenőrzése

A vizsgálatok célja a következő:

a tervezési módszerek, kísérleti állandók ellenőrzése; az építési folyamat ellenőrzése;

a létesítmény üzeméhez, az egyes főműtárgyak, műtárgyrészek üzemeltetéséhez adatszolgáltatás;

a műtárgy stabilitásának, hidraulikai viszonyainak rendszeres és folyamatos ellenőrzése;

az elméleti, tervezési, kísérleti eredmények összehasonlítása a valóságban kialakult jelenségekkel.

A létesítmény-ellenőrzés valóban hatékony és célját elérő akkor lesz, ha betartják a következőket :

anyagi és adminisztratív eszközök biztosítása (Beruházó); az építés alatti és utáni mérések megtervezése, kivitelezése, a méréshez szükséges eszközök, műszerek biztosítása (tervező, kivitelező, VITUKI); építés alatti folyamatos mérések; építés utáni rendszeres és folyamatos mérések;

az észlelések eredményeinek folyamatos feldolgozása és értékelése, a tapasztalatok elméleti és gyakorlati hasznosítása (adatszolgáltatás a tervezőnek, kivitelezőnek, tanulmányok).

2. A LÉTESÍTMÉNY ELLENŐRZÉSE

HELY SZÍ NI SZ E MLÉ KE N

A rendszeres és folyamatos mérések mellett elengedhetetlenül szükséges a létesítmények helyszíni bejáráson való szemléje. Ezeknek a szemléknek a hatékonyságát nagymértékben fokozzák az ellenőrző mérések során megismert adatok, de azok a szemlék megtartását nem pótolják. Ez kézenfekvő, hiszen olyan helyeken is kialakulhatnak káros jelenségek, ahol mérőberendezés éppen nincs, vagy ahol arra előzetesen nem is számítottak (repedések, rézsűromlás, kimosás, szádfal-meghibáso- dás stb.). Lényeges szempont, hogy a helyszíni szemlék időpontját helyesen válasz- szűk meg, és eredményét áttekintően rögzítsük.

2.1. A HELYSZÍNI SZEMLÉK IDŐPONTJÁNAK MEGVÁLASZTÁSA

A helyszíni szemlék időpontja megválasztásának alapelve az, hogy a ható tényezők nagyságának szélső értékeinél, a hatóerők hirtelen változásánál, ill. a normálistól eltérő tartósságnál léphetnek fel káros jelenségek, így ez alatt az időszak alatt vagy közvetlen utána szükséges a helyszíni szemle.

Kisvíz idején alakulnak ki a víziépítmények jelentős részeinél a nagy vízszintkülönbségek. A felvíz- és az alvízszint közötti különbség hatására intenzív szivárgás indul meg. Ilyenkor a szivárgási alakváltozások, a kimosódás, a műtárgysüllyedés, a vízfolyás felé állandósuló oldalirányú szivárgás stb. vonatkozásában mértékadó helyzet áll elő. Amennyiben a kisvíz tartós, úgy fokozottabb figyelmet kell fordítani a szivárgási jelenségekre, a meder alakulására.

708