Starosolszky Ödön (szerk.): Vízépítés 2. (Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, Budapest, 1973)
IX. Vízépítési betonmunkák
Boltozat-| Vakolat falazó - habarccsal \ i __ B első bélésfal Gyöngykavics 8 Alap és hátfala Kőagyaglap ~BQ'% cEja " curo >kr £?jt3 EBS^Í^ IX. 8-12. ábra. Falazott téglacsatorna 51.23. Alíís/.akila(| és (|azdasá<|ilaj| megfelelő anya«) kiválasztása A vízellátás csőhálózatába beépíthető csövek anyagával szemben támasztott követelmények kielégítése akkor lesz helyes, ha a tervező a csövek mellett egyidejűleg vizsgálja a csőidomdarabok, leágazások, szerelvények jósági paramétereit is. A gyakorlat szerint az azbesztcement és műanyag csövek a kis és közepes méretű (max. NÁ 600 mm) nyomóvezetékekben, a vasbeton csövek pedig a nagy átmérők esetén (NÄ 600 mm felett) gazdaságosak. Az öntöttvas csöveket egyre inkább csak a meglevő, belsőségi vezetékek hiánypótlására használják. Csatornaépítésre az előregyártott betoncsövek akkor felelnek meg, ha az ÉKSZ VIII. k. 3 mn. G pontjában előírt vízzáróságot biztosítják. Agresszív hatásoknak ki nem tett csatornák leggazdaságosabb építési anyaga a beton. A legmegfelelőbb megoldás a tokos, gumigyűrűs kötésű előregyártott csövek alkalmazása. Agresszív vizeknek kitett csatornák anyagának meghatározásakor ismerni kell a talajvíz kémiai összetételét. Ennek ismeretében állapítható meg, hogy beton-, azbesztcement vagy műanyag csövet kell-e választani. Kőagyag cső a víz vagy talaj bármilyen fokú agresszivitása mellett alkalmas csatornaépítésre. Roskadó, csúszásra, süllyedésre hajlamos vagy tőzeges altalajon külön talajmechanikai és teherbírási vizsgálatok szükségesek a csőanyag és a kötési módok megválasztásához. A csőanyagot az építőanyagiparunk teljesítőképességének figyelembevételével, a reális mérlegelések alapján kell meghatározni. Azt is szem előtt kell azonban tartani, hogy a csatornaépítési költségnek csupán 13—20%-át teszi ki a csőanyag értéke, a gazdaságosságra tehát elsősorban a munkaárok kiemelési, dúcolási és víztelenítési munkákon kell törekedni. 379
