Starosolszky Ödön (szerk.): Vízépítés 2. (Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, Budapest, 1973)

VI. Vízépítési földmunkák

2.2. ÁRVÉDELMI FÖLDGÁTAK

Magyarország elsőrendű árvédelmi vonalain kereken 3900 km — egyszerű, vagy ösz- szetett trapézszelvényű töltésekkel épített — árvédelmi gát van (V 1.2-3. ábra). Ezeknek a meglevő töltéseknek magassága, alakja, szivárgási ellenállása, stabilitása — tehát védőképessége — nem teljes, sőt az ún. katasztrofális vízállások esetén csak nagy tömegű munkaerő és anyag mozgatásával lehet védőképességüket fennVI.2-3. ábra. A magyarországi árvédelmi gátak szelvényei

a) a dunai szabványszelvény és fejlődése; b) a tiszai szabványszelvény

tartani. Az árvédelem fejlesztése — miután a védelmi vonalak kis kivételtől eltekintve kiépültek — csak kismértékben kívánja meg új árvédelmi gátak építését (mint pl. kisebb, még védetlen árterek ármentesítése, vagy meglevő töltések biztonsági okokból való áthelyezése), hanem igen nagy mértékben a meglevő gátak megerősítését.

2.21. Az árvédelmi földgátak jellemzői

A magyarországi folyók mentén az árvédelmi gátak —- az árvízszintek emelkedésének megfelelően — az utolsó másfélszáz év alatt kézi és fogatos munkával fokozatosan épültek és azokat több ízben erősítették. A védőképességükre vonatkozó jellemzőket, egy adott időpontban, két körülmény szabja meg:

30