Starosolszky Ödön (szerk.): Vízépítés 2. (Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, Budapest, 1973)
VI. Vízépítési földmunkák
■oldalról megindul a víz áramlása. Ekkor a föld felszíne fölé épített töltésnek és az alatta levő talajtömbnek a víznyomás felvételében, valamint a rajta keresztülhaladó vízáramlás csökkentésében vagy megakadályozásában egy testként kell működni. Ezért a földgáton a térszínre helyezett és térszínből kiemelkedő töltés, valamint az alatta levő talajtömb együttesét értjük. A gát két része közül a földtöltés meghatározott alakú, méretű és anyagú földépítmény, míg a töltés alatti talajtömb határozatlan méretű gátrész, amelynek a földtöltéssel együtt dolgozó szélességét és mélységét a töltés alatti talaj geológiai felépített- sége, rétegzettsége és szerkezeti állapota, majd ebből folyó talajmechanikai és hidrodinamikai adottságai szabják meg (V 1.2-1. ábra). ZHET5X JX.r> __jlZ k2 >k1 * » 0 ° °o° ° •=* 0^0° Eauutfdolgozó talajtömb A vízépítési földgátak töltésrésze egyszerű, vagy összetett trapézszelvény alakú földmű, amelynek gazdaságos építését ma már nagyteljesítményű, korszerű földmunkagépek, úszókotrók és kiegéToltés__________szítő gépek végzik. A munka g azdaságos és célszerű végrehajtásának biztosítéka azonban nemcsak a korszerű géppark, hanem az olyan földmunka, amelynek minősége a gazdaságosság mellett a hidraulikus terheléseknek alávetett földmű stabilitását a legnagyobb mértékben biztosítja. Ehhez pedig nem elég ismerni csupán az építés folyamán és a beépítés helyén a természetes állapot talajviszonyait, valamint a beépítésre kerülő földanyagokat, hanem az anyagoknak a víz és a különböző természeti tényezők hatására az igénybevétel alatt, illetőleg az idők folyamán bekövetkező változásait is. Szükséges ez azért, hogy kedvezőtlen hatásukat már eleve a beépítés helyének és az építési technológiának megválasztásával, valamint az építés végrehajtásával a legkisebbre szorítsuk. Vannak tehát olyan követelmények, amelyek az építmény különleges rendeltetéséből és az anyag természetéből adódóan lépnek fel az építési technológiával szemben, és csak az építési technológia helyes megválasztásával, illetőleg annak maradéktalan végrehajtásával lehet a földmű teljesítőképességét a legkedvezőbb irányban befolyásolni. Azért a következőkben elsősorban az építési technológia, valamint a földmű szerkezete és funkciója közötti kapcsolatra mutatunk rá. V 1.2-1. ábra. A vízépítési földgát és működésének vázlata A kly k2 az anyagra jellemző különböző szivárgási tényezők 2.11. A vízépítési földgátak hidraulikai igénybevétele A töltéstestben és az áteresztő altalajban kialakuló vízmozgás kétféleképpen hathat ki a földtöltés stabilitására: mint szivárgás, az áramlási erők útján, és mint vízerek, a koncentrált kimosás révén (l. a V 1.2-4. ábrát). Az első esetben a talajszemcsék közötti áramláskor a talajszemcsékre a víz áramlási erői hatnak, amelyek esetleg a földtöltés rézsűinek részleges vagy teljes lecsúszását is okozhatják. 26
