Starosolszky Ödön (szerk.): Vízépítés 2. (Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, Budapest, 1973)
VI. Vízépítési földmunkák
kiűzésére. A tömörítési vizsgálatot az MSZ 14045/11. lap szerinti berendezéssel kell elvégezni, amelynek részei: Proctor- vagy CBR-edény, kézi vagy gépi döngölőberendezés, legalább 80 kp súlyú üllő (alátét). A szabványban előírt „módosított” tömörítési (Proctor-) vizsgálatnál a döngölő tömege 4,50 kg, ejtési magassága 46,0 cm, a talajt öt — közel egyenlő — rétegben kell a tömörítőedénybe helyezni és minden rétegre 25 (CBR-edénynél 55) ütést mérve, a fajlagos tömörítési munka névleges értéke 270 mkp/liter. A kisebbik (Proctor-) edényt használjuk, ha a talaj nem tartalmaz 5 mm-nél nagyobb szemcséket. Ellenkező esetben a CBR-edényt kell használni. A vizsgálathoz legalább 15 (CBR-edénynél 25) kp talaj szükséges, amelynek rögeit úgy kell aprózni, hogy a szemcsés talaj elkülönült szemcsékből álljon, a kötött talaj rögeinek nagysága pedig ne haladja meg a 8—10 mm-t. A talaj eredeti szemcseeloszlása azonban ezáltal ne változzon meg. Az elaprózott talajt kb. 2,5 (5,0) kp-os részekre kell szétosztani. Az egyes részek nedvességét víz hozzáadásával vagy legfeljebb 50 °C hőmérsékleten való szárítással úgy szabályozzuk, hogy víztartalmuk legalább két résznél a várható legkedvezőbb érték fölött, legalább két résznél pedig az alatt legyen. Az egyes részek nedvességtartalma közötti különbség 1,5— 3,0% legyen. Egy részt hagyjunk a természetes nedvességnek megfelelő állapotban. A nedvesítés, illetőleg a szárítás után a gyengén kötött talajokat legalább 4 óra hosszat, a közepesen és erősen kötötteket legalább 16 óra hosszat kell légmentesen lefedett edényekben tárolni, hogy víztartalmuk tovább már ne változzon, és csak ezután kerülhet sor a vizsgálat elvégzésére. Az előkészített talajt öt, közel egyenlő rétegben kell az edénybe betömöríteni. Miután az edényt a talpra rögzítettük és a toldalékgyűrűt elhelyeztük, annyi taVI.1-4. ábra. Proctor-görbe 2* 19
