Starosolszky Ödön (szerk.): Vízépítés 2. (Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, Budapest, 1973)
VIII. Víztelenítés
VIII.1-11. ábra. Szívózsomp kiképzése V 111.1-12. ábra. Szívózsomp kiképzése Vili.1-13. ábra. Szívózsomp kiképzése A szívózsompot kiépíthetjük már a kezdetben a végleges mélységig is, ekkor a főgyűjtő árkokat vezetjük be egymás után mélyebb szinteken. A szívózsomp lehet léckeretre hézagosán szögeit léchenger, ill. perforált vagy réseit acélcső. Mindkét fajtát szitaszövettel borítjuk. Ilyenek rendszerint a több lépésben lesüllyesztett zsompok, amelyeket úgy telepítik, hogy előbb egy nagyobb átmérőjű köpenycsövet süllyesztenek le, miközben belőle a talajt indiai kapával vagy egyéb szerszámmal kiszedik. A csőben egy szűrőréteget terítenek el, majd elhelyezik a zsomphengert és a közbenső hézagot is a szűrőszabály által meghatározott szemcseszerkezetű szűrőkaviccsal, agyagos talajban szűrőhomokkal töltik ki. Azután a köpenycsövet visszahúzzák. Ha a szívózsomp a műtárgy alá esnék, a szivattyú szívócsöve köré karimás védőcsövet építenek és betonozás előtt a zsom- pot felülről vaslemezzel vagy kátránypapírral lezárják. A viztelenítés beszüntetése után a szívócsövet kiemelik, a zsompot kaviccsal feltöltik, a csőkarimára csatlakozó csodarabbal ellátott fedőlemezt erősítenek, majd a zsompot cementhabarccsal beinjektálják. A teljes mélységig egy lépésben kiépített szívóaknát rendszerint kútgyűrűkből alakítják ki, az építendő műtárgy alapterületén kívül helyezik el és a szintenkénti vízlevezetést úgy biztosítják, hogy a kút- gyűrűt a kívánt szinten átlyukasztják, a nyílás elé szitaszövetet helyeznek és ezt kívülről szűrőkavicsréteggel támasztják meg. Néhány zsompkiképzés a Vili. 1-8 ... VII 1.1-13. ábrákon látható. 1.312. Nyíltvíziül (ás finomszemcsés, iszapos talajokban Finom homokban, iszapos homoktalajokban (k = 10-4 —10~7 m/s) is megoldható a nyíltvíztartás, de fokozott figyelemmel és gondossággal kell eljárni. Ezek a talajok rendszerint laza felépítésűek, a szem166
