Starosolszky Ödön (szerk.): Vízépítés 2. (Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, Budapest, 1973)

VIII. Víztelenítés

kell vizsgálni, hogy megmaradhatnak-e a műtárgy alatt a megszüntetett nyíltvíz- tartás szivárgóágai vagy az alaplemezben a megszüntetett zsompok, illetőleg kutak. Mélyen alapozott, nagy műtárgyak építésekor, amikor az építés hosszú ideig elhúzódik, nagy áteresztő képességű talajokban gazdaságos a vízkizárásos módszer, amelynek létesítési költségei nagyok ugyan, de a további fenntartás költsége már jelentéktelen. Sokszor kombinált megoldást kell választani: pl. kezdeti nyíltvíz- tartás mellett mélyebb szintről lehet a talajvízszint-süllyesztő rendszert telepíteni.

1.25. A víztelenítés megkívánt biztonsága

Meg kell vizsgálni, hogy az építési és szerelési munkát milyen mértékig zavarja vagy milyen károsodást okozhat, ha a talajvíz valami oknál fogva időszakonként a munkagödörben rövidebb-hosszabb időre felemelkednék. Pl. csupán földmunkában esetleg nem okoz nagyobb kárt, szigetelés végrehajtása közben viszont a műtárgy minőségét teheti tönkre. Ilyen szempontból a kutas talajvízszint-siillyeszté- sek, vízkizárásos módszerek biztonságosabbak a nyíltvíztartásnál, mert a vízszintet kellő biztonsággal a munkagödör fenékszintje alatt tartják és rövidebb üzemszünet sem okoz zavart, mert bizonyos idő szükséges ahhoz, hogy a talajvíz a műtárgy aljáig felemelkedjék. A telepítési kiképzés és az üzemeltetési mód folytán is a talajvízszint-süllyesztés biztonságosabb a nyíltvíztartásnál. Tehát szembe kell állítani a biztonságosabb eljárás okozta többletköltséget a még elviselhető esetleges károsodás kockázatával.

1.3. VÍZTELENÍTÉSI MÓDOK

Munkaárkokban és munkagödrök területén a talajvízszintnek olyan mérvű leszállítására, hogy az építési és szerelési munkát a talajvíz ne akadályozza, többféle módszer jöhet szóba. Ezek közül az adott esetben a műszaki és gazdasági szempontokat egyaránt kielégítő eljárás meghatározása függ a talaj áteresztő képességétől és rétegződésétől, a munkagödör alakjától és talajvíz alatti mélységétől, a kiviteli munkák technológiájától, a víztelenítés időtartamától, a víztelenítés megkívánt biztonsági fokától és a tényleges körülményektől függően még számos tényezőtől, amelyeket szintén tekintetbe kell venni.

1.31. Nyíltvíztartás

Lényege, hogy a munkagödrökben, munkaárkokban a mindenkori fenékszinten, vagy kis mélységgel a fenékszint alatt tartjuk a talajvíz szintjét azzal, hogy a fenéken felszivárgó és az oldalfalak alsó részén beáramló vizet árkok vagy szivárgók segítségével egy vagy több szívózsompba vezetjük, és innen közvetlenül szivattyúzással kiemeljük. Ez a módszer a víztelenítés legegyszerűbb és többnyire legolcsóbb fajtája. Végrehajtása azonban megfelelő gyakorlatot és hozzáértést, állandó ellenőrzést és igen gondos, lelkiismeretes munkát kíván.

Minthogy a talajvíz szabadon lép ki a felszínre — ezért is nevezik nyíltvíztartás- nak — e módszer alkalmazása elsősorban olyan talajok esetében javasolható, amelyekből a vízáramlás nem ragadja magával a finom szemcséket és nem okoz talajeróziót. Ilyenek a homokos kavics, durva homok és az agyagtalajok. Az előb162