Starosolszky Ödön (szerk.): Vízépítés 2. (Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, Budapest, 1973)

VIII. Víztelenítés

bieket csak nagyobb vízsebesség tudja mozgásba hozni, az utóbbiban pedig a víz csak a talajrepedésekben és a beékelődött vékony vízvezető rétegekben szivárog. A finom homok, iszapos talajok laza szerkezetűek, a szemcsék könnyen elmozdulnak, ezért a vízmozgás bizonyos sebességen túl talajkimosást eredményez, és ha a talaj rétegzett, vagy iszaplencsék fordulnak elő benne, koncentrált vízfeltörések, buzgárok keletkezhetnek, amelyek az altalaj természetes állapotát olyan mértékig ronthatják, hogy alapozásra alkalmatlanná válik.

1.311. Nyíltví/.tartas durvaszemcsés és erősen kötött talajokban

A durvaszemcsés (/c = 10+1—10-3 m/s) talajok nagyobb vízmennyiséget szállítanak, víztelenítésükre folytonos szivattyúzási üzemet kell tartani. A kötött, agyagos talajok (7r = 10—8—-10-“ m/s) vízhozama kicsi, itt a szakaszos szivattyúzás is elegendő. Mindkét talajfajta esetében fokozatos leszívással, az eredeti talajvízszint több méterrel is leszállítható. A munkagödörbe a fenéken és az oldalfalak alsó részén beszivárgó víz összegyűjtésére általában elegendő a munkagödör fenekén a szívózsompok felé 1 —2%-os esésben kiépített árokhálózat. Kavicsos, homokos taSzfvózsomp

a)

<í>2"-os injektálócsó

A-A metszet \ Utótag kibetonozva

Kavics- 'X terhelés

X /

Gyujtoárok

Kavicskitöltés

Szivárgóárok

VIII.1-5. ábra. Szivárgórendszer gyűjtő- és levezetőárkai

n*

103