Starosolszky Ödön (szerk.): Vízépítés 2. (Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, Budapest, 1973)
VIII. Víztelenítés
9-269 h U/min) 3/2 (dm) tására. Az egyes rendszereknek a k értéktől függő elválasztó határa természetesen nem éles, ezért főleg az ilyen átmeneti területre eső esetekben kell az egyéb ható tényezőket is mérlegelni. 1.22. A munkagödör mérete és alakja A talajban kiemelt munkaterületeket alakjuk szerint a gyakorlatban két csoportba sorolják: munkagödrök, amelyek hossza a szélességüknek legfeljebb 4—5-szöröse és munkaárkok, amelyek csupán néhány m szélesek és hosszuk a szélességi méretüknek legalább 8—10-szerese. A munkaárkoknál egyszerűbb a fenék alá is lesüllyesztett, jól záró dúcolást beépíteni, ezért ily módon a nyílt víztartás (1. az 1.31. pontot) még a kisebb áteresztő képességű talajok esetén is előnyösen megvalósítható. Folyósodásra hajlamos talajoknál azonban már néhány dm-nél mélyebb talajvíz esetében is vákuumos talajvízszint-süllyesztési (1. az 1.322. pontot) kell betervezni. Közművek építésekor, ahol a munka előrehaladása gyors, nagyobb áteresztő képességű talajban is megfelelőbb a pontkutas vagy vákuumkutas talajvíz- szint-süllyesztés, mint a szűrőkutas, mert a telepítés gyorsabb és a galériahatás folytán a leszívás ideje is rövidebb. Mély munkagödrök és munkaárkok víztelenítésére kisebb k értékű talajoknál is kedvezőbb lehet a szürőkutas (1. az 1.321. pontot) megoldás, mert ez nagyobb hosszánál fogva több talajréteget is vízteleníthet, és ha a kútcsövek felső részét lecsavarhatóan készítik el, váltakozó átkapcsolással —- ugyanazon kutak felhasználásával — a szivattyúzási szintet egy lépcsövei lejjebb lehet telepíteni. 1.24. Építési technológia és organizáció Az esetek nagy részében a talaj adottságok többféle víztelenítési módot is megengednek. Ilyenkor a leggazdaságosabb megoldás kiválasztására kell törekedni, amely legjobban megfelel az építés kiviteli technológiájának és organizációjának. Néhány példa: Rövid ideig tarló víztelenítéshez azok a rendszerek előnyösek, amelyek felvonulási és telepítési költségei alacsonyak, így a nyíltvíztartás és pontkutas talajvízszint-süllyesztés. Szűk területen, ahol a munkagödör rézsűinek kifejtésére nincs elegendő hely, a többlépcsős rendszer helyett előnyösebb a mélykutas talajvízszint-süllyesztés. Gépi földmunka esetében, az építkezés nagyfokú gépesítése mellett olyan módszert és elrendezést kell választani, amely a gépek munkáját nem zavarja, pl. mélykutas talajvízszint-süllyesztést vagy vízkizárásos módszert. Meg 11 Vízépítés II. kötet 161