Starosolszky Ödön (szerk.): Vízépítés 1. (Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, Budapest, 1973)
I. A vízépítés feladatai és műtárgyai
1.1-2. táblázat A Duna 1965. évi jégmentes, észlelt és 1965. év előtti jeges árvizek gátszakadások nélküli, számított maximális vízállásainak összehasonlítása az 1965. év előtti — megállapított — jégmentes mértékadó árvízszintekkel Folyamszelvény 1965.év 1965. évi jégmén tcs 1965. év előtti jeges fkm-e neve előtti jenmentés mértékadó árvízmaximumok és összehasonlításuk a mértékadó jégmentes árvizszintekkel (1% gyak.) vízállások vízállás különbség évszám vízállás különbség 1. 2. 3. 4. 4-3. 5. 6. 6-3. 1848,4 Rajka 654 591-63 1956 514-140 1825,5 Dunaremete 720 654-66 1956 614-106 1791,3 Gönyű 812 796-16 1956 692-120 1768,3 Komárom 799 802 + 4 1876 758- 41 1718,5 Esztergom 719 758 + 39 1876 722 + 3 1G94,0 Nagymaros 663 704 + 41 1876 763 + 100 1646,5 Budapest 835 866 + 31 1876 867 + 32 1613,2 Ercsi 747 771 + 24 1941 888 + 141 1597,8 Adony 711 760 + 49 1941 847 + 136 1589,6 Dunaújváros 710 762 + 52 1956 908 + 198 1560,6 Dunaföldvár 686 723 + 37 1956 923 + 237 1531,3 Paks 845 890 + 45 1876 1024 + 179 1506,7 Dombori 872 914 + 42 1956 1166 + 294 1479,7 Baja 926 996 + 70 1956 1096 + 170 1459,9 Dunaszekcső 938 1012 + 74 1956 1144 + 206 1446,8 Mohács 934 1004 + 70 1956 1034 + 100 Megjegyzés: A 3., 4. és 6. oszlopok vízállásadatai cm-értékek a szelvény mércéjének 0 pontja felett. A 4—3 és G—3. különbségek cm-értékek. A 3. oszlop alatti vízállások Károlyi Z.: Töltésezett folyóink helyesbített mértékadó árvízszintjei és a különböző gyakoriságú árvizek magasságai c. V1TUKI (Tanulmányok és kutatási eredmények IG. sz.) 19G4. évi kiadványában található értékek. összeállítás élesen mutatja a Budapest alatti Duna-szakasz árvízi szempontból kedvezőtlen jégjárását, amelynek hatására a jeges árvizek 2—3 m-rel is nagyobb magasságot értek el, mint az 1965 előtti jégmentes árvizek, és 2—2,5 m-rel is nagyobbat, mint az 1965. évi nyári árvíz magassága volt. A Közép-Duna Budapest alatti szakaszán jégtorlaszok és jeges árvizek keletkezésének állandó földrajzi okai vannak. Ezen a szakaszon ugyanis nincsenek jelentős mellékfolyók, amelyek áradásukkal a jeget megbontanák. A jégtorlaszok és jeges árvizek katasztrofálissá válását a változó időjárási tényezők döntik el, különösen az, ha az olvadás nyugaton indul meg. 1.112. A magyarországi Tisza-szakasz vízjárása és árvizei A Tisza folyónak, mint a Duna mellékfolyójának legnagyobb része 600 km — Magyarország területén van, csak a 208 km hosszú legfelső folyása és a 158 km hosszú torkolati szakasza esik a szomszédos államok területére.
