Starosolszky Ödön (szerk.): Vízépítés 1. (Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, Budapest, 1973)
I. A vízépítés feladatai és műtárgyai
hogy e nyílásokon a talaj finom szemcsetartományába tartozó hordalék ne tudjon bejutni, célszerű szűrőzni. Igen sokfajta szűrőt alkalmaznak, amelyeknek közös tulajdonságuk, hogy hajlékonyak, és általában műanyag erősítésű vízáteresztő anyagúak (üveggyapot, tőzeg stb.). 4.3. VONALMENTI VÍZRENDEZÉS 4.31. Patakszabályozás Pataknak azt a kisvízfolyást nevezzük, amelynek medrében természetes állapotban mindig folyik víz- és patakszabályozás, az a tevékenység, amikor a kisebb élővízfolyások medrét a mértékadó vízhozam elvezetésére mesterségesen alakítják ki. 4.311. Elvi (általános) szempontok A patakszabályozás a dombvidéki vízrendezés egyik legfontosabb tevékenysége. Hatása abban áll, hogy a természetesen összegyülekező csapadékot és a területi vízrendezési létesítmények által összegyűjtött vizek elvezetését biztosítja és a völgyek ártereinek elöntési gyakoriságát csökkenti, ezáltal lehetővé teszi a völgyek hasznosítását. Patakszabályozás nélkül általában a dombvidéki vízrendezés el sem képzelhető. A patakszabályozás vízvezető eleme a meder, a rajta levő műtárgyakkal. A műtárgyakat általában két csoportba lehet sorolni: víz vezetését és kormányzását biztosító művek (bukó, zsilipek, burkolatok stb.); közlekedési célra használatos keresztezési művek (átereszek, hidak). 4.312. A tervezés szempontjai A legelső feladat hidrológiai vizsgálattal meghatározni a különböző valószínűségű nagyvízhozamokat és a kisvízhozamokat. A nagyvízhozamok a keresztszelvény vízvezető képességét határozzák meg, a kisvízhozamok a keresztszelvény állékonyságát. Meg kell továbbá vizsgálni a fő- és mellékvízfolyások kiépíthetőségét annak figyelembevételével, hogy a befogadók ne legyenek túlterhelve. A tervezés két legalapvetőbb művelete, a helyszínrajzi és magassági vonalvezetés meghatározása egymástól el nem választhatók és szoros kölcsönhatásban vannak egymással. A vonalvezetés kialakításakor a kötött helyeket ki kell választani. Helyszínrajzilag ilyen hely az eróziós küszöb, amelynek egy igen jellegzetes megjelenési formáját mutatjuk be az 1.4-6. ábrán. Magassági vonalvezetésnek korlátái lehetnek a mélyebb területek, csak nagy költséggel átépíthető közlekedési műtárgyak stb. E korlátok figyelembevételével olyan vonalvezetést kell tervezni, hogy a víz elragadó ereje és a talaj ellenálló képessége a tele mederszelvény esetén egyensúlyban legyen. Magassági vonalvezetésnél a vízszínt és nem a fenékszínt kell megtervezni. Csatlakozó medrek esetén a vízszínesések aránya ne haladja meg az 1—1,5 értéket. Ha ennél nagyobb érték adódik, célszerű vízlépcsővel vagy más biztosítással védeni a töréspont környezetét. 96