Starosolszky Ödön (szerk.): Vízépítés 1. (Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, Budapest, 1973)
I. A vízépítés feladatai és műtárgyai
Meg kell továbbá vizsgálni a függő medrű mederszakaszokat, és azokat lehetőleg meg kell szüntetni, azzal az okkal együtt, ami a függő medret kiváltotta (régi vízimalom stb.). Fel kell deríteni, van-e lehetőség az árvizek tározására, és a tározásnak van-e kihatása az árhullám csökkentésére. Igen hordalékos vízfolyásnál meg kell vizsgálni sankolóterek létesítésének szükségességét annak figyelembevételével, hogy kezdeményezni kell a hordalék visszatartását keletkezési helyén. Különös gonddal szükséges vizsgálni az árvíz által veszélyeztetett lakott területeket, értékes létesítményeket (vasút, major stb.) és ezek védelmét külön kell megoldani. Távolság a torkolóitól 1.4-6. ábra. Eróziós küszöb vízfolyáson A keresztszelvény állékonyságára különös gondot kell fordítani, és szükség esetén — legalább a szelvény legérzékenyebb pontját, a rézsűlábat — biztosítani kell. A mederbiztosítás olyan legyen, hogy a talaj kimosódását megakadályozza, ugyanakkor a talajból a meder felé szivárgást lehetővé tegye, és ennélfogva a biztosítást ne kelljen víznyomásra méretezni. Igen előnyös a biológiai burkolat (füvesítés, gyeptégla stb.), mert ez a mederbiztosítás alkalmazkodik legjobban a természethez és a tájba is a legjobban illeszkedik bele. Azt azonban meg kell kívánni, hogy a biztosítás fagyálló legyen. A keresztszelvény fenékszélessége olyan legyen, hogy a tartós kisvizek mindig egységes mederben folyjanak. Szükség esetén összetett szelvényt kell alkalmazni. A műtárgyak tervezésének legfőbb szempontjai, hogy azok nemcsak a kiépítési vízhozamnál, hanem a legkisebb és legnagyobb vizek esetében is kielégítsék az állékonyság feltételeit. Ártéri hidak tervezése esetén a völgy vízlevonulási viszonyait kell tanulmányozni, és a hidak helyét és nyílását ezek figyelembevételével meghatározni. Vízlépcsők esetén arra is gondot kell fordítani, hogy az átbukás következtében előálló sebességnövekedés az előfenékhez csatlakozó földmedrekben se okozzon rongálódást és az utófenék után legyen megfelelő érdességátmenet a burkolt mederből a földmederbe (pl. kőszórással). 7 Vízépítés T. kötet 97
