Starosolszky Ödön (szerk.): Vízépítés 1. (Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, Budapest, 1973)
I. A vízépítés feladatai és műtárgyai
Szélességük 1,5—2,0 m, vízoldali rézsűjük 1:2 ... 1:3 hajlású. Az övgátakat úgy kell megépíteni, hogy azok a szomszédos területek vizeinek természetes lefolyását ne akadályozzák. Mindezen tározók közül a természetesek legfeljebb záró műtárgyakkal felszereltek. Általában ideiglenes jellegűek. A 14 napon túl is elöntött területek nagysága Magyarországon sok évi átlag szerint 120 ezer ha [2], amely területnek jó része ideiglenes jellegű tározónak tekinthető. Időszakosak a már említett vizenyős- tocsogós területek is, amelyek kiterjedése ma még eléri Magyarországon az évi átlagos 400—500 ezer ha-t. A természetes tározókhoz soroljuk az övgátolt legelőket is, amelyek kiterjedése ma 25 ezer ha körüli. A felsorolt tározók közül mesterségesek a körtöltésekkel körülvett vagy völgyelzárásokkal kialakított tározók, továbbá a záróműveken kívül egyéb művekkel (pl. szivattyútelepekkel) is ellátottak. Általában állandó jellegűek. Ezeknek a vizét esetleg öntözésre, hal tenyésztésre, nádtermelésre stb. hasznosítják. Felületük mező- gazdasági hasznosítása viszont csak másodrendű jelentőségű. A mesterséges tározók működési lehetőségeit gondos hidrológiai vizsgálattal kell feltárni. Fontos, hogy a belvizek visszatartását szolgáló tározóterek belvízveszély idején mindenkor üresek legyenek, ugyanakkor a hasznosítási feladat is megoldható legyen. Mind a természetes, mind a mesterséges tározók helyes üzemének alapja a gondosan tervezett tiltó- és zsiliprendszer (I. a 3.23. pontot), amely biztosítja az elvezetőcsatornák közötti szoros kapcsolatot, a víz tervszerű visszatartását. 3.222. A tározórendszer méretezése A tározórendszer méretezése tulajdonképpen az állandó és az ideiglenes tározó terek meghatározását jelenti. Ennek a vizsgálatnak közvetlen kiindulási pontja a tározókba be- és az azokból kifolyó vízmennyiségeknek napról napra, dekádról dekádra vagy hónapról hónapra a megismerése történelmi adatsorok és hidrológiai elemzések alapján, és folyamatos különbségüknek az időbeli összegezése: Vi=Zi(ti-(hi)F> (13) 1 ahol i a vizsgálati napok, dekádok, hónapok sorszámát jelenti; q az érkező víz; qy a távozó víz fajlagos mennyisége 1/s ha-ban vagy 1/s knF-ben; F a vízgyűjtő terület kiterjedése ha-ban vagy knF-ben. A vizsgálat alapja a levezetési és tározási folyamatok egységes szemlélete (1. a 3.13. pontot). A tározóterek meghatározása különben szorosan kapcsolódik a 3.122. pont alatti folyamatokhoz és a 3.212. pont alatti eljárásokhoz. (A részleteket illetően a szakirodalomra utalunk: [1], [10], [12], [15]). Ä figyelembe vett tározótereknek állandó és ideiglenes jellegű részekre bontása gazdasági vizsgálati feladat. 3.23. A műtárgyak kialakításának részletes feltételei A következőkben a különböző típusú műtárgyak tervezési, építési és üzemelési feltételeit foglaljuk össze. o* 83
