Starosolszky Ödön (szerk.): Vízépítés 1. (Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, Budapest, 1973)
I. A vízépítés feladatai és műtárgyai
3.1. A SÍKVIDÉKI VÍZ HEXDEZÉS ÁLTALÁNOS CÉLJAI ÉS MEGOLDÁSAI A síkvidéki vízrendezés alapvető célja a vízkárt okozó felszíni vizeknek rendezett és tervszerű levezetése, és ezzel az elöntött területek károsodásának felszámolása, a talaj elvizenyősödésének és a talajvíz káros emelkedésének a megelőzése. A vízrendezés során törekedni kell a hasznosítható vizek visszatartására. Mindezeknek a céloknak az elérése esetében nemcsak a közvetlen mezőgazdasági károk háríthatok el, hanem jól biztosítható a talaj optimális nedvességtartalma, s ezzel elérhető egy magasabb színvonalú termelési rend kialakítása. A síkvidéki vízrendezés feladatainak megoldásához meg kell ismerni a belvíz származását, felszíni jelentkezésének és mozgásának törvényeit (1. az 3.11. pontot), a levezetés mechanizmusát (1. az 3.12. pontot), végül ezeket a törvényeket felhasználó belvízrendszer elvi felépítését (1. az 3.13. pontot). 3.11. A felszíni víz keletkezésének alapiolyamatai 3.111. A felszíni víz származása A felszíni víz az esőzések és olvadások vizéből közvetlenül vagy közvetve származik. A csapadékból közvetve származó felszíni víz talajvízből, fakadóvízből és a vízfolyások árvizéből adódhat. Kiegészítőleg származhat felszíni víz egyes vízgazdálkodási műveletek eredményeképpen, így pl. öntözés vagy egyéb vízgazdálkodási műveletek esetében. A csapa lék közvetlen hatása kétféle lehet. Egyrészt a szélsőséges mennyiségű vagy szélsőséges intenzitású csapadék közvetlen kiváltja a felszíni vizeket, másrészt a nagy mennyiségű csapadék átnedvesíti a talajt, mintegy előkészíti a felszíni víz keletkezéséhez a vízgyűjtőterület felszínét, egy későbbi csapadék jelentkezésének időpontjára. A felszíni víz keletkezését előkészítő és kiváltó csapadék szélsőséges mennyiségének a hatása egyaránt jelentkezik a kisebb és a nagyobb kiterjedésű vízgyűjtő területeken. A csapadék szélsőséges intenzitásának a hatása azonban az igen nagy hevességű esők kisebb kiterjedésének megfelelően általában csak kisebb területen mutatkozik. A csapadék felszíni vizeket kiváltó hatásának vizsgálatakor meg kell emlékeznünk a csapadék halmazállapotának a szerepéről is. A folyékony halmazállapotú csapadék, az eső, a talaj víztartalmának a növelését és egyidejűleg a felszíni víz keletkezését közvetlenül idézi elő. A szilárd halmazállapotú csapadéknak, a hónak hatása a felszíni víz keletkezésében csak időben eltolva jelentkezik. Hó halmozódik a hótakaróban, és gyakorlatilag csak az olvadás során kapcsolódik be a vízgyűjtőterület víz- háztartásába. Tehát a vízkárt nem a hó, hanem az olvadó hóból származó hóié szélsőséges jelentkezése idézi elő. A hóié felszíni vizet kiváltó hatása azonban önmagában elhanyagolható lenne, hiszen hazai körülmények között a hóié intenzitása mélyen alatta marad a rövid időtartamú nagy intenzitású esőzésekének, ha nem lépnének fel egyéb hatások a hóié keletkezésével egyidejűleg. Egyrészt a talajfelszín állapota kedvezőtlen ebben az időszakban, a talaj áteresztő-képessége kicsi, mert fagyott lehet, vagy a túl hosszú megelőző nedves állapot miatt szétiszapolódhatott, másrészt az olvadást gyakran 64
