Starosolszky Ödön (szerk.): Vízépítés 1. (Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, Budapest, 1973)
I. A vízépítés feladatai és műtárgyai
Az elmúlt árvizek alkalmával — ahol ez lehetséges volt — a gát mögötti terület gyors feltöltétésével kaviccsal vagy homokkal is végezték a nyomások ellensúlyozását, az előbbit száraz földmunkával, az utóbbit hidromechanizációval. A töltés alatti szivárgás káros hatásai ellen védekezésre a gazdaságos és jó módszerek fejlesztése, úgyszintén a felhasználandó anyagok és a technológiák korszerűsítése még sok feladatot rejt magában. 2. FOLYÓSZABÁLYOZÁS ÉS VÍZIUTAK Tory Kálmán 2.1. BEVEZETÉS A folyómeder keresztszelvénye a hossz mentén más és más, változik a szélesség és változnak a mélységek is. A mederben víz, jég és hordalék mozog és az örökös változás megfigyelhető ezeken a mozgó tényezőkön is. A lefolyó vízmennyiség a csapadék után árad, csapadék hiányában apad, állandóan változik a vízszint esése, az egyes keresztszelvényekben a víz mélysége, a magával hozott jég és hordalék mennyisége, sőt minősége is. A tényezők állandó változása felette megnehezíti a folyók kezelését. A víz akkor káros, ha szélsőséges mennyiségeiben jelentkezik (árvíz, apály), és akkor hasznosítható a legnagyobb mértékben, ha ezek a változó tényezők egy bizonyos középérték körül kis szórással mozognak. Az idők folyamán a magára hagyott vízfolyás leromlik, elfajul, öregedik, tönkremegy; fizikai nyelven szólva entropizálódik. Fokozódik a kártételek okozta veszedelem is. Hogy ezt a romlási folyamatot megállítsuk, a kártételeket elhárítsuk és a folyóvízijén rejlő energiákat az emberiség szolgálatába állíthassuk, a vízgazdálkodónak a vízfolyásokat szabályoznia, és szabályozott állapotban tartania kell. 2.2. A FOLYÓSZABÁLYOZÁS CÉLJA 2.21. Vízkárok elleni védelem Minden szabályozás két lépésből áll: az általános és a különleges részből. Az általános szabályozás célja — általában minden rendszer esetében — az egyensiilyi állapot biztosítása: ha nincs egyensúly, azt előállítani, ha megvan, azt fenntartani. A vízfolyás álló (állandó) medrétől azt kívánjuk, hogy álló, statikai egyensúlyi állapotban legyen, feneke és partjai ne változzanak, a fenék ne mélyüljön, de fel se töltődjék, és a partok ne omoljanak be. A mozgó alkatrészektől pedig azt kívánjuk, hogy mozgó egyensúlyi állapotban maradjanak, azaz amennyi víz, jég és hordalék bármely keresztszlevényhez az időegység alatt érkezik, ugyanannyi onnan tovább is haladjon, vagyis a víz ne tárolódjék, a zajló jég ne álljon meg, a hordalék ne rakódjék le, de a meder kimosásával új hordalék se képződjék. 32
