Starosolszky Ödön (szerk.): Vízépítés 1. (Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, Budapest, 1973)
I. A vízépítés feladatai és műtárgyai
A folyószabályozás különleges része az emberiség igényeinek kielégítését célzó munkálatokból áll. Az igények is kétfélék: az egyik a vízkárok elleni védelem, a másik a víz hasznosítása. A vízkárok elhárítása tekintetében a főcél az árterületek megvédése a középvízi mederből kilépő „nagyvizek” kiöntés és elárasztása ellen. Ezzel a kérdéssel e könyv I. fejezetének 1. pontjában foglalkozunk. Hangsúlyozzuk azonban, hogy az ármentesítés a folyószabályozásnak is egyik fő célja. A nagy vízi medret, vagyis a hullámtereket folyószabályozási művekkel kell úgy kialakítani, hogy a legnagyobb vízhozamokat is kártétel nélkül levezethessék. Míg az árvédekezés az árvizek idején kifejtett, sokszor emberfeletti erőfeszítés az árvédelmi művek ellenálló képességének biztosítására, addig az átvágások, a mederszabályozás, a töltések vonalozása és általában a hullámterek rendezése az árvédelemnek olyan előkészületi munkálatai, amelyeket a folyószabályozási munkálatok keretében a közepes és alacsony vízállások idejében lehet és kell elvégezni. Nagyvizek idején a felesleges víztöbblet okoz zavarokat és károkat, igen alacsony vízállások idején pedig a vízhiány is okozhat károsodásokat: a talajvízszint süly- lyedése kiesést okozhat a mezőgazdasági termelésben, okozhatja kutak kiszáradását, megnehezítheti városok vízellátását és akadályozhatja a hajózást. 2.22. V í'/.hasziiálatok Mind az emberi, mind az állati és növényi élet nélkülözhetetlen kelléke a víz, éspedig az egészséges, zavartalan, fertőzésmentes, tiszta víz. Tiszta és zavartalan vízre van szükség a mezőgazdasági öntözéses gazdálkodáshoz is, sőt az ipartelepeken is. A vízkivételi és -bevezető műveket úgy kell megépíteni, hogy ne gátolják sem a víz, sem a jég zavartalan levonulását, de a hajózást se zavarják (1. az I. fejezet 7. pontját). A hajózás zavartalan lebonyolításának biztosítása egyik legfontosabb feladat. Az igények a folyók méreteihez igazodnak és vonatkoznak a hajóút mélységére, szélességére, kanyarulati viszonyaira, a kikötők és lekötőhelyek biztosítására, téli kikötők és menhelyek kijelölésére, végül a folyószakaszon a hajóút kitűzésére és megvilágítására. Mindez igények kielégítése ugyancsak a folyószabályozás hatáskörébe tartozik. Kisebb folyókon meg kell elégedni a kishajózás igényeinek kielégítésével, nagyobb folyókon viszont már nagyobb hajók részére kell a megkívánt méreteket biztosítani. A vízi eró' kihasználása is a vízhasználat egyik formája. Nagyobb a jelentősége a vízierő-telepeknek, amelyek a vízben rejlő mozgási energiát villamos energiává alakítják át, amelyet távvezetékeken nagy távolságra lehet a felhasználás helyére szállítani (1. I. fejezet 6. pontját). A kisebb vízhasználatok közé tartoznak az állatok, csordák itatására, úsztatására, valamint a folyó menti községek határában mosásra kijelölt helyek. Ezenkívül kijelölnek még helyeket nyár idején fürdésre, télvíz idején pedig jégvágásra is. Ide kell sorolnunk még a folyók igénybevételét üdülési és sport célokra is. Igényük főleg a tiszta víz, a kisebb vízsebesség, amely az evezést, a vitorlázást, főleg pedig a fürdést teszi lehetővé. Külön folyamszabályozási beavatkozást azonban ezek a kisebb vízhasználatok általában nem tesznek szükségessé. 3 Vízépítés I. kötet 33
