Starosolszky Ödön (szerk.): Vízépítés 1. (Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, Budapest, 1973)

I. A vízépítés feladatai és műtárgyai

összefüggésekből állanak. A //.,-re vonatkozó a, b, . .., n részeredményekből egyszerű számtani átlagolással, vagy a

_ Pa^ia + PHhb + • • • +PnH‘2„

Pa + Pb + • ■ • +Pn

képlet szerinti súlyozással számítható az előrejelzés végeredménye. A felső tetőzéssel egyidejű Ti, vízállások helyett általában célszerű a //, — /i, vízállás-különbségeket alkalmazni segédváltozóként.

A tetőzési magasságnak csapadékadatokból előrejelzése esetén a H1 felső tetőzés helyét az árhullámot kiváltó csapadék C mutatószáma foglalja el, amelyet a dunai előrejelzések esetében, pl. 15 csapadékmérő állomás adataiból az egyes vízgyűjtő területrészek lefolyási viszonyait kifejező súlyozással számították. A segédváltozók között, ilyen feladatok esetében általában szerephez jut a felszíni talajréteg víztartalmát (megelőző esők hatását) kifejező mutatószám is, amelyet az árhullámot megelőző 20—30 napos időszak csapadékaiból lehet kiszámítani.

1.122. A levonulási idő és a tetőzés időtartamának előrejelzése

A levonulási idő előrejelzésére való segédleleteket általában a

h-*=m,

ti-z=f(Hv H'2, Vr)

vagy a

<!-.=f(Hi, Ah2)

összefüggése szerint állították össze, ahol H1 a tetőző vízállás a felső állomáson, a H'2 az alsó állomásra előrejelzett tetőzési magasság, t0_1 a felső állomást megelőző

0—1 szakaszon észlelt levonulási idő, Ah2=H2 — h2 az alsó állomásra előrejelzett további áradás.

Valamely árhullám tetőzésének időtartamán azt az időközt értjük, amelyen belül a vízállás a tetőző vízállást 20 cm-nél kisebb értékkel megközelíti.

A tetőzés ilyen értelmezésű időtartamának előrejelzésére szolgáló segédletek általában a

T2=i(Hv Hí Ti)

összefüggés szerint készültek, ahol T2 az alsó állomáson várható időtartam. A T1 a felső állomáson a tetőzés időpontjáig terjedő időtartam.

Az Országos Vízjelző Szolgálat által kiadott előrejelzések jellemzésére az 1.1-4. táblázat adja két-két állomásra az előrejelzés maximális időelőnyét és az ehhez tartozó átlagos hibáját.

A vízállás-előrejelzések eme egyszerűbb módszerén kívül a vízhozamok alapján is készülnek előrejelzések, de ezzel a módszerrel már nemcsak a tetőző, hanem a folyamatos (napi) vízhozam, illetőleg vízállás előrejelzése is elvégezhető. Ennek az előrejelzésnek elvégzésére grafikus segédletek állnak rendelkezésre, de az analóg számítástechnika lehetővé tette, hogy az alkalmazott modellezőberendezés nemcsak az árhullám tetőzésének, hanem az árhullám bármely szakaszának előrejelzését is elvégezze, ún. „árhullámkép-áthelyezés”-sel.

Meg kell jegyezni, hogy az árvízi előrejelzések fejlődésének iránya a vízgyűjtők modelljének digitális számítógéppel előállítása, illetőleg a lefolyások számítása.

10