Starosolszky Ödön (szerk.): Vízépítés 1. (Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, Budapest, 1973)
I. A vízépítés feladatai és műtárgyai
I. A VÍZÉPÍTÉS FELADATAI ÉS MŰTÁRGYAI i. ár mentesítés, Árvízvédelem Ihrig Dénes l.l. MAGYARORSZÁG ÁRVIZEI ÉS ÁRMENTESÍTÉSE A Kárpát-medence síkvidéki és dombvidéki területéből kereken 93 000 km2-t foglal el Magyarország. Az ország fő folyója a Duna, amelynek 417 km, és ennek legnagyobb mellékfolyója a Tisza, amelynek 600 km hosszú az ország területén átfolyó szakasza. E két nagy folyó, az ország területén levő mellékfolyóival együtt — a Dunánál a Rába, az Ipoly, a Sió, a Dráva, és a Tiszánál a Túr, a Szamos, a Bodrog, a Hernád—Sajó, a Zagyva, a Kőrösök és a Maros — a mai Magyarország területének mintegy negyedrészét -— 23 000 km2-t —- tartotta ezelőtt még másfélszáz évvel is évente több-kevesebb ideig — vagy egy részét állandóan is — víz alatt. A 125 évvel ezelőtt, 1846-ban az összefüggő védelmi vonal építésével megindított rendszeres ármentesítés tette lehetővé e terület megvédését az árvízi elöntésektől. 1.11. Majjyarorszáy főbb folyóinak vízjárása és árvizei Magyarország két legnagyobb folyója, a Duna és a Tisza általános jellemzőit, az országba való belépés és kilépés vízmérceszelvényeire vonatkoztatva, az 1.1-1. táblázatban foglaljuk össze, részletesebben pedig (a legutolsó árvízjárási adatokkal kiegészítve) az alábbiak tartalmazzák. 1.1-1. táblázat A Duna és a Tisza jellemző adatai Folyó és vízmérce szelvénye Vízgyűjtő terület, ezer kma Jellemző vízhozamok, m8/s Vízállások, cm (0 p. f.) Vízjáték, cm NQ1% LKQ LNV LKV DUNA Pozsony 131,3 10 900 570 984 100* 884* Mohács 209,1 7 850 018 1034* 35* 999* TISZA Tiszabecs 9,7 2 920 27 680-134 814 Szeged 138,4 4 700 95 960-250 1210 Megjegyzés: A *-gal jelölt vízállás- és vízjátékadatok jeges vízállásokra vonatkoznak.
