Starosolszky Ödön - Muszkalay László - Börzsönyi András: Vízhozammérés (VITUKI, Budapest, 1971)
II. Muszkalay László: Az esetenkénti vízhozammérés - 2. Alkalmas mérési eljárás kiválasztása a várható hiba alapján
A számítások során matematikai-statisztikai módszerekkel meg kell határozni az adatok empirikus középértékét, szórását, esetleg a harmadik empirikus centrális momentumát, majd ezek segítségével az empirikus eloszlást, ennek és az elméleti eloszlásfüggvénynek illeszkedését, melynek valószínűsége alapján lehet dönteni a feltételezett összefüggés helyességéről. Az adatok egyöntetűségéről az adatok valamilyen rendszer szerint ketté osztott halmazaiból számolt empirikus eloszlás függvényeinek illeszkedési valószínűsége alapján dönthetünk. A függetlenségre a Wald és Wolfowitz eljárással meghatározott valószínűség jellemző. A gyakorlatban a fenti jellemzők közül csak a középértéket és a szórást szokták meghatározni az I—5. fejezetben közöltek szerint a mérések pontosságának minősítésére. Részletes vizsgálatok szükségessége esetén (fontosabb műtárgyak, nemzetközi kötelezettségek, kutatási feladatok, esetleg ipari-technológiai követelmények) a számításokat elektronikus számítógéppel célszerű elvégeztetni, melyre a megfelelő programokat már kidolgozták. Ilyen vizsgálatok a VITUKI-val elvégeztethetők. Az adatok közti összefüggések meghatározása történhet grafikusan (egyszerű vízállás-vízhozam összefüggések), logaritmikus kiegyenlítéssel (két-három szakasszal közelíthető vízhozamgörbék), lineáris, vagy valamilyen hatványkitevős, numerikus kiegyenlítéssel (műszerhitelesítési egyenletek, bukók vízhozamgörbéje) és korrelációs kapcsolatokkal (vízhozamtényezők változása). Ezeket a számításokat ugyancsak elektronikus számítógéppel célszerű elvégeztetni. A VITUKI-ban erre is készültek megfelelő programok, melyek a pontossági viszonyokat jellemző értékeket is meghatározzák. 2.4 A MÉRÉSI MÓDSZER MEGVÁLASZTÁSA A HELYSZÍNI ADOTTSÁGOK ÉS A PONTOSSÁGI IGÉNYEK ALAPJÁN A mérési módszer kiválasztásánál a rendelkezésre álló felszerelés, a cél érdekében szükséges pontosság és a mérés számára hozzáférhető mérési hely körülményei alapján kell dönteni, természetesen mindenkor figye- lembevéve a gazdaságossági szempontokat is. A műszerek közül rendelkezésre állónak tekintjük azokat, melyek hazai kereskedelmi forgalomban beszerezhetők, megfelelően felszerelt műhelyekben elkészíttethetők, vagy elkészíthetők és amelyek, valamely hazai intézménynél megvannak és bérelhetők, vagy mérések végeztethetők velük. Gyakorlatilag ez jelenleg azt jelenti, hogy a II—1. táblázatban foglalt mérőeszközök közül csak a hőfilmes, az ultrahangos és az elektromágneses műszerek hiányoznak. A hőfilmes sebességmérőkkel ugyan folytak kísérletek, de nem vezettek eredményre, mivel csak igen speciális körülmények közt alkalmazhatók (rendkívül tiszta víz, állandó, meghatározott hőmérséklet). Emiatt a költséges, gyakorlati feladatokhoz nem alkalmazható mű78
