Starosolszky Ödön - Muszkalay László - Börzsönyi András: Vízhozammérés (VITUKI, Budapest, 1971)
II. Muszkalay László: Az esetenkénti vízhozammérés - 2. Alkalmas mérési eljárás kiválasztása a várható hiba alapján
szer beszerzésére nem került sor. Az ultrahangos mérőeszköz ugyancsak költséges és csak vízerőművekbe építve kerül alkalmazásra, ugyanakkor megbízhatósága és pontossága jelenleg még vitatott, üzemeltetése nehézkes. Ezek miatt gyakorlati alkalmazása nem is ajánlható. Az elektromágneses vízhozammérő csővezetékekben való méréshez készült, állandó beépítésre. Elektromos energia igénye viszonylag elég nagy. Ennek ellenére csővezetékben való, folyamatos mérésre beszerzése gazdasági, technológiai, kutatási indokok alapján javasolható, és néhányat már jelenleg is alkalmaznak hidrometriai feladatokhoz. A mérés céljának érdekében szükséges pontosságot a feladatot kidolgozó személynek kell meghatározni és megadni a mérést végzők számára. Sok esetben azonban vagy túl magas, vagy túl alacsony pontossági követelményeket igényelnek, ezért mind az igénylőnek, mind a mérést végrehajtónak ismernie kell a II—1—6. táblázatokban megadott elérhető pontosságot, mind az egyes feladatokhoz szükséges pontosságot, melyet a következőkben röviden összefoglalunk. A mérések állandó hibáját minden esetben célszerű a lehető legkisebbre szorítani. Kutatási jellegű méréseknél, ahol legtöbb esetben nemcsak a mérések egymáshoz viszonyított értékére van szükség — mint például a csősúrlódás meghatározásánál — az állandó hiba nem haladhatja meg a mérendő mennyiség 1%-át. Ugyanígy a mérések relatív szórása sem haladhatja meg az 1%-ot. Mérőműtárgyak vízemésztésének meghatározásához vagy olyan kutatási célokra, ahol csak a mérések egymáshoz viszonyított értéke szükséges és bármilyen gyakorlati célra jól megfelelnek a 2—3%-os relatív szórású mérések. Ilyen mérésekből jól megállapíthatók a mérés körülményeiben történt változások és rendellenességek. 5%-os relatív szórásra kell számítani a gondosan végzett rutinméréseknél. A vízhozamnyilvántartás számára készített vízhozamgörbék megszerkesztéséhez, ha legalább 15 mérést végzünk, vagy a hidraulikai törvény- szerűségek ismeretében az átfolyási tényező meghatározásához, ha legalább 10 mérést végzünk, 5—10%-os relatív szórású mérések szükségesek. Műtárgyak hitelesítésénél átlagosan 10%-os relatív szórásra számíthatunk. Amennyiben 20—30 mérést végzünk, akkor a 10—20%-os relatív szórású méréseket is felhasználhatjuk műtárgyak hitelesítésére, és esetleg a törvényszerűségektől való eltérés meghatározására is, ha módunk van a mérések állandó hibájának meghatározására. 20%-os relatív szórás már csak igen kedvezőtlen körülmények közt, vagy hanyagul végzett mérések esetén fordul elő. 20%-nál nagyobb szórású mérések minden esetben a mérések ismétlésének, illetve a mérési mód megváltoztatásának szükségességére figyelmeztetnek. Ilyen nagy szórású méréseket legfeljebb a vízhozam nagyságrendjének meghatározására lehet felhasználni. A mérési hely jellemzői közül a következők hatása fontos a mérési módszer és a mérési eszközök kiválasztása szempontjából (II—7. táblázat): 79
