Starosolszky Ödön - Muszkalay László - Börzsönyi András: Vízhozammérés (VITUKI, Budapest, 1971)

II. Muszkalay László: Az esetenkénti vízhozammérés - 2. Alkalmas mérési eljárás kiválasztása a várható hiba alapján

II—2/b táblázat

Gyenge pulzáció

Közepes pulzáció

Erős pulzáció

A szelvény állapota

szab.

hiba

szórás

szab.

hiba

szórás

szab.

hiba

szórás

A szelvény 1,0—

1,5 (m) széles és 0,5—0,7 (m) átlagos mélységű

Derékszögű négyszögszelvény kiépítve

6—10

1,5

10—13

2.8

13—16

5,5

Szabályos alakú szelvény (trapéz, csésze)

6—10

3,4

10—13

4,1

13—16

6,3

Szabálytalan alakú szelvény (átlagos meder)

6—10

5,7

10—13

6,2

13—16

7,8

Tagolt vagy köves meder (rossz meder)

6—10

7,6

10—13

8,0

13—16

9,3

A szelvény 1,0 (m) szélességnél és 0,5

(m) átlagmélységnél kisebb

Derékszögű négyszögszelvény kiépítve

10—13

2,0

13—16

3,8

16—20

7,5

Szabályos alakú szelvény (trapéz, csésze)

10—13

4,5

13—16

5,5

16—20

8,5

Szabálytalan alakú szelvény (átlagos meder)

10—13

6,8

13—16

7,5

16—20

9,9

Tagolt vagy köves meder (rossz meder)

10—13

8,7

13—16

9,3

16—20

11,3

Megjegyzések:

Laza talajoknál a besüllyedés mértékének megfelelő értékkel megnő a hiba. Különösen kisebb szelvényeknél igen jelentős lehet a nagysága, néhány %-tól akár 100%-ig is terjedhet.

Ingával való mérés hibája átlagos körülmények között 4—5%-kal növeli az állandó jellegű hibát.

Különböző műszerek használatának határairól a II. táblázat ad tájékoztatást.

0,15 m/s-nél kisebb sebességek esetén még a zárt, olajban futó műszereknél is a pulzációtól és a műszer kezelésétől függően 5—10%-os további eltérésre lehet számítani.

A pulzáció értékének tényleges meghatározásáról a későbbiekben részletesen lesz szó éppen azért, mert a sebesség és vízhozammérések megbízhatósága szempontjából döntő jelentőségű. Itt csak röviden megemlítjük, hogy a vízfolyások pulzációját a sebességváltozás szórásával jellemezzük, általában 5 mp-es átlagsebességből számolva. A táblázatoknál csak három pulzációs kategóriát adtunk meg, melyek nagyságrendileg a következők: gyenge pulzáció (0—3% relatív szórás), közepes pulzáció (3—10% relatív szórás) és erős pulzáció (10%-nál nagyobb relatív szórás). Előzetes becsléshez a várható pulzáció mértékét az alábbiak szerint vehetjük figyelembe.

Gyenge pulzációra lehet számítani nagy, egyenes, simamedrű vízfolyásoknál, távol minden műtárgytól. Ilyenek a Duna és a Tisza egyes szakaszai és általában közepes nagyságú, kis sebességű vízfolyásaink egy-egy része. Közepes pulzációra lehet számítani kis és közepes vízfolyásaink leg68