Starosolszky Ödön - Muszkalay László - Börzsönyi András: Vízhozammérés (VITUKI, Budapest, 1971)

II. Muszkalay László: Az esetenkénti vízhozammérés - 1. Az esetenkénti vízhozammérés fajtái és alapelvei

1.2 SEBESSÉG—TERÜLET MÉRÉS ALAPJÁN VALÓ VÍZHOZAMMÉRÉS

A gyakorlatban legjobban elterjedt vízhozammérésnél a jól meghatározható mérési keresztszelvényben az átfolyási szelvény területét és az áramlás szelvényre merőleges komponenseinek középsebességét kell meghatározni. A kettő szorzatából számítható a vízhozam.

A mérési eszközök és módszerek megválasztásánál igen nagy szerepet játszik a szelvény alakja, nagysága, minősége, a szelvényben való mozgás lehetősége és a sebesség nagysága, eloszlása, illetve időbeli változása, a pulzáció. A mérési helyek igen nagyfokú változatossága miatt nem lehetséges olyan mérési eljárás és mérőfelszerelés kialakítása, mely egységesen minden mérési feladat elvégzésére alkalmas volna. Emiatt igen nagy gondot kell fordítani a mérési szelvények kiválasztására és a legmegfelelőbb mérőfelszerelés alkalmazására. Ugyanakkor tudomásul kell venni azt is, hogy abban az esetben, ha a mérési szelvény nem választható meg a mérési követelmények szerint, akkor ez a mérési hiba növekedését vonja maga után és nem érhető el a kívánt pontosság, illetve egyes esetekben tájékoztató jellegűvé válhat a mérés eredménye.

Az MSZ 1709 szerint a mérőszárnnyal való vízhozammérés relatív középhibája 2—5%, a DIN 1944 szerint 1,5% lehet. Ez utóbbi érték a szárnnyal való mérés szélső pontosságának tekinthető, mely csak különleges esetekben, igen nagy gondossággal érhető el. A szélső pontosság eléréséhez a következő követelményeket kell kielégíteni.

A mérési szelvény területének meghatározása nem végezhető el 0,5%- nál nagyobb relatív középhibával, a műszert 1%-nál kisebb relatív középhibával kell hitelesíteni és a sebességmérés hibája sem lehet nagyobb 1%- nál. Az eddigi vizsgálatok szerint ez elérhető, ha:

1. a szelvény négyszög keresztmetszetű, sima beton-, fém- vagy faburkolatú,

2. mélysége 1,0—1,5 m közt, szélessége 2—10 m közt van.

3. a víz színe felett legfeljebb 2,0 m-re elhelyezett merev áthidalás rendelkezésre áll,

4. a mélységmérés cm osztású mérőrúddal történik legalább 20 helyen a vízszint és a fenék szintjének különbségéből számolva, hogy a rúd tor- lasztásának hatása kiküszöbölhető legyen,

5. 1 cm-nél nagyobb hullámzás nem fodrozza a vízfelszínt,

6. a mederszélesség tízszeresére sem a szelvény felett, sem a szelvény alatt a mederben nincs az áramlást zavaró akadály,

7. a szelvény középsebessége időben állandó és 0,5—1,5 m/s közt van, holtterek, örvények és sebesség csúcsok nincsenek,

8. a sebesség pulzálásának mértéke nem haladja meg a 3%-os relatív szórást 5 s-os időközök átlagából számolva,

9. a sebességmérő műszer vitorlájának anyaga alumínium, vagy annál kisebb fajsúlyú anyag, átmérője nem haladja meg a 0,12 m-t, csapágyazása olajban futó, kellően gondozott golyóscsapágyazás,

10. a sebességmérés pontonként, egyenként legalább 40 s-ig, legalább

54