Starosolszky Ödön - Muszkalay László - Börzsönyi András: Vízhozammérés (VITUKI, Budapest, 1971)
II. Muszkalay László: Az esetenkénti vízhozammérés - 1. Az esetenkénti vízhozammérés fajtái és alapelvei
más alatti vízbevezetés akkor, amikor a vízszállítást különböző nyomás- viszonyok közt akarjuk meghatározni. A köbözőedény magasságát és alapterületének nagyságát, valamint az észlelés időtartamát a pontossági követelmények határozzák meg. Az észlelési idő megválasztásánál két tényezőt kell feltétlenül figyelembe venni. Az egyik az észlelési idő (a mérés befejező és kezdő időpontja közti időkülönbség) meghatározásának hibája, a másik a mérendő víz köbözőbe való be- és elterelésének az ideje, illetve ezen időszakok alatti változások mikéntje. Az észlelési idő meghatározása két időpont megméréséből és azok különbségének képzéséből áll. A kezdő idő meghatározásánál az abszolút idő nem játszik szerepet, tehát a lehetséges hibákat csak ettől az időponttól kell figyelembe venni. Véletlen jellegű hibák keletkeznek a vízfolyás indulásának és befejezésének megfigyelésénél, az időmérő stopperóra kezelésénél az egyéni reakció sebesség változásainak függvényében. Gyakorlott mérőnél a reakció sebesség egyformának tekinthető az indításkor és a befejezéskor, ezért az időkülönbség meghatározásból kiesik a hatása. A víz indításánál és befejezésénél azonban változó jellegű eltérések keletkezhetnek, melyek időértéke gyakorlott személyeknél 0,1, egyébként 0,2 másodpercnek vehető kézzel mozgatott berendezések esetén. Nagyobb berendezések esetén, vagy automatikus indítás esetén a véletlen jellegű hiba esetenként külön-külön meghatározandó. A víz térfogatának meghatározásánál a térfogatmérés módjától függő hiba keletkezik. Legnagyobb hiba keletkezik akkor, amikor a mérendő vizet folyamatosan vezetjük be a mérőedénybe és az ismert térfogatú edény megtelését figyeljük meg (túlcsordulással való mérés). Megfelelő méretű tartály esetében, hullámcsillapító berendezések és automatikus vízállásészlelők alkalmazásával a pontosság nagymértékben fokozható (VITUKI köböző), de nyílt felszínű vízfolyások mérésére a nagy vízszintkülönbség igénye miatt nem alkalmazható. Megbízhatóbb eredményre vezet az, ha nagyméretű tartályba adott ideig vezetjük a mérendő vizet. Ebben az esetben a térfogatot előzetes hitelesítés alapján a megnyugodott vízfelszín magasságával állapítjuk meg. A pontosság a víz be- és elvezetésének körülményeitől és a köböző tartály hitelesítésének megbízhatóságától függ. Ennek a mérésnek másik fajtájánál az adott ideig bevezetett víz térfogatát utólagosan határozzuk meg ismert térfogatú mérőedénnyel való kimerege- téssel, vagy súlyméréssel a mérendő folyadék térfogatsúlyát figyelembe véve. Ez utóbbi eljárás adja a legpontosabb eredményt. A gyakorlatban sokszor előfordul, hogy kis vízszintkülönbség esetén viszonylag nagy vízhozamot kell meghatározni. Ilyenkor a pontosság rovására eredményt lehet elérni megfelelően kialakított osztóberendezéssel, ami lehetővé teszi, hogy a mérendő vízhozamnak csak kis hányadát kell köbözéssel meghatározni. A másik lehetőség ilyen esetben a danaida alkalmazása, mely készülhet fenék, vagy oldalnyílásokkal. Ez a mérés azonban már nem tartozik a köbözéshez. 53
