Starosolszky Ödön - Muszkalay László - Börzsönyi András: Vízhozammérés (VITUKI, Budapest, 1971)
II. Muszkalay László: Az esetenkénti vízhozammérés - 1. Az esetenkénti vízhozammérés fajtái és alapelvei
II. AZ ESETENKÉNTI VÍZHOZAMMÉRÉS 1. AZ ESETENKÉNTI VÍZHOZAMMÉRÉS FAJTÁI ÉS ALAPELVEI A vízmozgások által időegység alatt szállított víz mennyiségének, a vízhozamnak a meghatározására igen sok mérési eljárást fejlesztettek ki, de ezek legnagyobb része, az általánosan elterjedt mérések csupán négy mérési elven alapszanak. Az első mérési eljárás az ún. köbözés, ami a víz térfogatának, vagy súlyának és a hozzátartozó időnek közvetlen mérésén alapszik. A második, a gyakorlatban leginkább elterjedt eljárás, az átfolyási szelvényterület megmérésén és a szelvény középsebességének a meghatározásán alapszik. A harmadik eljárásnál a vízmozgás hozamával arányos hígítóképességet használják fel a vízhozam meghatározására. A negyedik eljárásnál a víznyomás, vagy a vízállás függvényében határozzák meg a vízhozamot. Ezeken kívül a mozgó víz számos hidrodinamikai, mágneses, elektromos és mechanikai tulajdonsága is felhasználható a vízhozam meghatározására, de ezek nagy része is visszavezethető a négy alapelv valamelyikére, elsősorban a terület- és sebességmérésen alapuló eljárásra. 1.1 A KÖBÖZÉS A köbözést tekinthetjük az összes vízhozammérés alapjának, mivel a legközvetlenebbül ezzel az eljárással lehet meghatározni a vízhozamot és így a köbözés nyújthatja a legnagyobb pontosságot is. Ugyanakkor elvileg a legkisebbtől a legnagyobb vízhozamig lehet alkalmazni a köbözést megfelelő térfogatú köböző esetén. Alkalmazásának azonban gazdaságossági szempontból határt szab a szükséges köböző mérete és a méréshez szükséges vízszintkülönbség. A pontossági követelmények viszont sok esetben más mérési eljárás alkalmazását nem engedik meg és ilyenkor a gazdasági és technikai nehézségek ellenére is a köbözést kell alkalmazni a vízhozam meghatározására. A köbözéshez szükséges vízszintkülönbséget a köböző edény magassági méretei határozzák meg, amit tovább növel az a követelmény, hogy a mérendő víznek szabad eséssel kell a köbözőbe jutni, nehogy az eredeti vízmozgást befolyásoló visszaduzzasztás álljon elő. Ettől az utóbbi feltételtől csak abban az esetben lehet eltérni, ha a vízmozgás eredeti nyomása olyan nagy, hogy a köbözőben előálló vízállás emelkedés hatása elhanyagolható. Ilyen a helyzet pl. akkor, amikor nagyobb emelőmagasságú szivattyúk jelleggörbéit kell meghatározni. Ugyancsak megengedhető a nyo52
