Starosolszky Ödön - Muszkalay László - Börzsönyi András: Vízhozammérés (VITUKI, Budapest, 1971)

IV. Börzsönyi András: Folyamatos vízhozammérés zárt vezetékben - 2. A mérőmagasság elvén működő berendezések mérőjelképzői

A digitális regisztrálás hátrányai:

a) a függvénykapcsolatok nehezen tekinthetők át;

b) gyorsan változó paraméterek csak költséges készülékekkel regisztrálhatók;

c) a digitális regisztrálók helyszükséglete általában nagyobb, mint az analóg regisztrálóké.

A digitális regisztrálás természetesen ott terjed leginkább, ahol a mérési eredményeket közvetlenül (vagy minél gyorsabban) számítógépekkel kell feldolgozni. A digitális regisztrálók tovább csoportosíthatók aszerint, hogy nyomtatják vagy tárolják a regisztrátumot.

A vízhozammal arányos analóg jeleit digitálissá, a mérőjel átalakítókhoz csatlakoztatható — vagy azokkal egybeépített —■ analóg-digitál átalakító segítségével is átalakíthatják. Ennek kimenőjelét tudja érzékelni a digitális regisztráló. Az analóg — digitál átalakítókra az eddig idézett prospektusok is szép számmal tartalmaznak példákat.

Itt említjük meg, hogy részletes szakirodalom tárgyalja mind az alkalmazható analóg, mind a digitális regisztrálók felosztását, minőségi jellemzőit, a regisztrálók önálló egységeinek működését és szerkezeti elemeit, az analóg-digitál átalakítókat, az automatikus regisztrátum kiértékelő berendezéseket, végül a gyakorlatban bevált, kereskedelemben is kapható típusókat [21],

A IV—1.19. ábra a Barton-cellás mérőberendezést tünteti fel, helyi jelző, regisztráló, számláló stb. feladatok ellátására [19].

A jelző, számláló és regisztráló berendezések általában bizonyos méréshatárokon belül különböző méretviszonyú szűkítőelemhez is csatlakoztathatók. A jelzett, számlált, illetve regisztrált értékek felhasználásakor tehát külön figyelembe kell venni az alkalmazott szűkítőelem állandóját is, amelyet bővebben a soron következő 2. fejezetben tárgyalunk.

2. A MÉRŐMAGASSÁG ELVÉN MŰKÖDŐ BERENDEZÉSEK MÉRŐJELKÉPZŐI

Ebben a fejezetben az egyik leggyakrabban alkalmazott vízhozammérési módszer, a mérőmagasság elvén alapuló mérés mérőjelképzését tárgyaljuk részletesen. A IV—1.1. táblázat elnevezéséhez igazodva ide tartoznak az áramlás energiaösszefüggéseit felhasználó szűkítő és torló elemek. (szondák), valamint az áramlás tehetetlenségi tulajdonságait hasznosító mérőjelképzők közül az ív és könyökcsövek. Összefoglalva tehát, a következő mérőjelképzőkről lesz szó:

— mérőperem;

475