Starosolszky Ödön - Muszkalay László - Börzsönyi András: Vízhozammérés (VITUKI, Budapest, 1971)
I. Dr. Starosolszky Ödön: A vízhozammérés a vízgazdálkodás alapja - 5. A vízhozammérés hibaszámítása
A képletbe, mindig a H értékhez tartozó vM-et kell helyettesíteni. Ha vM nem függ H-tól, a képlet egyszerű átrendezésével meghatározható az a Hmin érték, amelynél adott leolvasási középhiba, azaz oH szórás esetén a vízhozam relatív középhibája éppen az előírt tűrés lesz Vv2m— v2m Nyilvánvaló, hogy a képlet szolgáltatta Hmin mérőmagasságnál kisebb nem használható mérésre, mert ebben az esetben vq nagyobb lesz, mint a megengedett tűrés. A vízállásíró, és főként távjelző műszereinek szerkezete olyan, hogy ahol Ah az érzéketlenség vízszintváltozásában mérve és H az eredeti vízhozamhoz tartozó mérőmagasság. A műszer által még éppen nem észlelt Ah vízállásváltozás hatására bizonyos vízszintváltozás szükséges működésbe hozásukhoz. Nevezhetnénk ezt a műszer tehetetlenségének, érzékenységének, vagy „lépegetési közének”. Az impulzusos rendszerű Metra vízállás távjelzőnél ennek értéke 2,5 cm, mivel az adókészülék 2,5 cm vízállásváltozás hatására bocsát egy impulzust a vezetéken keresztül a vevőbe. Mechanikus úszós rajzoló vízmércéknél a tehetetlenség főként a csavarorsós rendszerűeknél jelentkezik és nagysága esetleg függ az áttételtől is. Az úszó révén már észlelt vízállásváltozás esetleg cm nagyságrendet is elérhet. A legkisebb mérőmagasság megállapításánál tehát figyelembe kell venni az alkalmazott műszer „tehetetlenségét”. A feladat teljesen hasonló ahhoz, mintha a vízállásváltozással zsilipet kívánnának vezérelni és Ah vízállásváltozás szükséges a vezérlés megindításához. Általánosságban, ha a vízhozam és a mérőmagasság összefüggésben az n kitevő és az L jellemző méret állandó, (h + Ah)" — hn hn 1 + Ah' h — 1, ahol Ah az érzéketlenség vízszintváltozásban mérve és H az eredeti vízhozamhoz tartozó mérőmagasság. A műszer által még éppen nem észlelt Ah vízállásváltozás hatására létrejövő vq = AQIQ relatív vízhozamváltozás értéke nyomás alatti átfolyással működő mérőberendezésnél, azaz n = l/2 esetén, ha a valódi mérőmagasság h + Ah és az eredeti h mérőmagassághoz tartozó vízhozam Q, AQ Yh + Ah — fh lA . Ah Vq =-----=-----------—---------= / 1 ± ---------- 1. Q Yh h Az összefüggés szerint állandó Ah érzékelhető vízszintváltozás esetén minden egyes vízlépcső értékhez tartozik egy vq relatív hiba, azaz ha meghatározzuk a megengedhető relatív hibát, a vízhozam tűrését, kijelölhető a mérőmagasság alsó korlátja (alsó határa), amely alatt a műszer tehetetlenségből vagy érzéketlenségből eredő +dh vízszintváltozás miatt a mé47
