Starosolszky Ödön - Muszkalay László - Börzsönyi András: Vízhozammérés (VITUKI, Budapest, 1971)
I. Dr. Starosolszky Ödön: A vízhozammérés a vízgazdálkodás alapja - 5. A vízhozammérés hibaszámítása
rés már nem elég pontos. A függvényből kifejezhető h, vagy Ah is és a megtűrhető érzéketlenség, ±Ah = h[y + l)2 — 1] = h{v + l)2 — h, illetve a legkisebb mérőmagasság h min + Ah (» +1)2 — 1 Az összefüggés inverzét az I—5.2. ábra Ah = 1,0, 2,5 és 5,0 cm esetén mutatja be. Megállapítható, hogy ha a h mérőmagasság nagy, akkor Ah érzéketlenség is nagy lehet és viszont, ha a Ah érzéketlenség kicsi, akkor a h mérőmagasság is kicsi lehet. Hasonló elgondolással állapítható meg az érzéketlenséggel való összefüggés szabad átfolyás esetén is, azonban ebben az esetben a mérőmagasság változása az átfolyási szelvényterületet is befolyásolja. A szabad átfolyás, azaz n = 3/2 esetére szerkesztett ösz- szefüggést az 1—5.3. ábra szemlélteti. A mérőberendezések a megkívánt pontossággal, bizonyos előírt hibahatárnál kisebb hibával) egy mérési tartományon belül mérnek. A relatív mérési tartományt értelmezhetjük, mint a legnagyobb és legkisebb mérhető vízhozamok arányát. I—5.2. ábra. A legkisebb mérőmagasság és az érzéketlenség összefüggése nyomás alatti átfolyásnál í—5.3. ábra. A legkisebb mérőmagasság és az érzéketlenség összefüggése szabad átfolyásnál Qm ax = MLH,”ax Qmin MLHmin Ha a vízszállításra jellemző vízhozamtényező és a jellemző méret a mérési tartományon belül állandó Qnmx Qmin Ha a mérési tartomány ismert, a mérőmagasságok viszonyszáma is meghatározható. A mérőmagasságak mérési tartománya tehát a mérőberendezés típusára jellemző n tényezőtől függ. Ha Qmax/Qmin = const-nál n 48
